Én azt a filozófiát és elvet vallom, hogy bárkitől tudok tanulni, ha nyitottan állok a dolgokhoz, ha meghallom és meglátom a lényegi mondanivalót és üzenetet… Ez a fejlődés kulcsa! Persze ehhez alázat is kell…
A jógik és jóginik generációk óta hirdetik a fordított testhelyzetek áldásos hatásait. A legegyszerűbb félgyertya tartás vagy a nagyobb kihívást jelentő kézállás mind segítik az összpontosítást, a jobb alvást, a stresszoldást, javítják a nyirokkeringést és csökkentik a depressziót.
Mostanában többen is feltették a kérdést, hogy most, amikor gombamód szaporodnak a jógastúdiók és egyre több jóga típus közül lehet választani, hogyan döntsék el azt, hogy kihez menjenek? Honnan fogják tudni, hogy az adott tanár hiteles, vagy épp nem vezet-e félre?
„Az igazság, szeretet és megvilágosodás tradíciója soha sem fog felhígulni. Különböző köntösökbe bele lehet bújtatni, de a valódi Jóga soha nem változik. Ettől én egyáltalán nem tartok. Az idő maga mutatta meg, hogy az igazság állandó, örökkévaló és megváltoztathatatlan. Emberek, stílusok, tanárok, tradíciók jönnek- mennek…de ami soha nem vesztette el lényegét, esszenciáját az a JÓGA…”
Ha megütközöl azon, hogy most már a sarki boltot is jóga stúdióvá alakították át, akkor Vivekanandát kárhoztathatod azért, mert bevezette a „jóga” kifejezést a köztudatba nyugaton – bár aligha a gyakorlás kultuszára és a drága segédeszközökre gondolt.
Részlet B.K.S. Iyengar: Light on the Yoga Sutras of Patanjali című, eddig magyar fordításban nem megjelent művéből.
A Gítá nem csak a kiválasztottakhoz szól, hanem az élet minden helyzetében használható, és a spirituális fejlődés legkülönbözőbb szintjein lévő emberek számára ad útmutatást. Sok problémát segít megoldani az életünkben, még akkor is, ha nem hisszük, hogy Krisna Isten.
Amikor kialakítunk egy jógaterápiás gyakorlatsort (ászanák, légzőgyakorlatok, meditáció stb.), ne csak a tanítványok egészségügyi állapotát és általanos fizikai alkalmasságát tartsuk szem előtt. Arra is oda kell figyelnünk, hogy a tanítvány szed-e valamilyen gyógyszert, illetve ha igen, milyet.
Kiürítettem az elmém, kitártam a szívem, és a nyugati emberek sajátosságaira, problémáira összpontosítva vártam az ihletet. Jött és jön is.
Hátizsák, két jó láb, és indulhatunk! Sőt, valójában ezek egyike sem feltétel ahhoz, hogy nekivágjunk az útnak. Az egyetlen dolog, amire mindenképpen szükség van: az elhatározás. A döntés, hogy merjünk egy kicsit itthagyni mindent – munkát, háztrtást, kutyát, macskát, családot, internetet…
Legfrissebbek
