A kötet B. K. S. Iyengar különböző előadásainak anyagából készült. A rövid kis esszék olyan témákra vannak felfűzve, mint Jóga és élet, Jóga és egészség, Az önvaló és annak útja, Jóga a világban, továbbá a címadó fa-metafora részletes kifejtése.
Gyakorlati tanácsok, amelyekkel jelentős változást érhetsz el a környezet megóvása érdekében. Egyszerűsítsd az életed, amennyire csak tudod. Légy tudatában annak, hogy milyen hatással van az életviteled a környezetre.
Eleinte otthon az egyik szobában tartottam adományos órákat, és amikor kinőttük, kivettem egy kis termet. Sosem éreztem feladatomnak vagy küldetésemnek az oktatást, minden magától, természetesen alakult így.
Hihetetlenül nagy örömet okoz, amikor látom, ahogy szépen lassan, napról napra fejlődnek a gyakorlók és még nagyobbat, amikor a láthatatlan fejlődésekről is beszámolnak.
A „jóga” szó a szanszkrit „judzs” szótőből származik, aminek több jelentése van : „megfeszítés”, „iga”, „leigázás” „eggyéválás”. A jóga nem vallás (nincs intézményrendszere, dogmatikája), hanem tudatos, egyéni megtapasztaláson alapuló (ön)megismerési út, melyen bárki elindulhat. Általánosságban az emberi megismerés egyik formája a művészeti, vallási, illetve tudományos megismerési módok mellett.
Ahogyan „a jó tudós nagyon sokat tanulhat, elleshet a jó művésztől”, a jóga szemléletmódjának megismeréséből is sokat profitálhat pályája során a kutató. Míg a tudományos megismerésnek nem tárgya az egyéni szubjektum megismerése, sőt azt inkább kiküszöbölni igyekszik, addig a jógikus megismerés alapja az egyéni megtapasztalás.
Kaczvinszky József tanításai a jógáról 365 pontban, az év minden napjára.
„Az ellentmondások áthidalása sohasem a gondolkodás műve és gyümölcse, hanem a megismerésé, mely a gondolatok között, a gondolkodás pillanatnyi szüneteiben bontja ki szárnyait. Hagyd repülni a megismerésből fakadó megértést, ha szárnyra kelt, és ne kényszerítsd a földre újabb kérdésekkel, amelyek azt lerántani készek.”
Legfrissebbek
