Egy gyakorlónak külön kell fókuszálnia az elmére, és a testre, hallgatnia kell mindkettő tanácsára, de végül hagynia kell az intelligenciát és a lelket, hogy meghozzák a döntést; ez az, ahol a gyakorló megtalálhatja az igazi akaraterőt és a valódi felajánlást.
Ha megütközöl azon, hogy most már a sarki boltot is jóga stúdióvá alakították át, akkor Vivekanandát kárhoztathatod azért, mert bevezette a „jóga” kifejezést a köztudatba nyugaton – bár aligha a gyakorlás kultuszára és a drága segédeszközökre gondolt.
Kérdezted már valaha magadtól, hogy miért is gyakorlod a jógát? A legtöbb kezdő tanítvány azt fogja mondani neked, azért kezdett el jógázni, hogy enyítse a hátfájdalmait, megszabaduljon a stressztől, vagy hogy hajlékonyabbá váljon.
Jógázás közben sok mindenre fókuszálhatod figyelmedet, a tennivalóidtól kezdve a korgó hasadig. A gyakorlásodat azonban akkor fogod tudni fejleszteni, ha képes vagy a légzésedre és a pózok apró részleteire koncentrálni. Így hozhatsz létre kapcsolatot a tested és az elméd közt.
Hogy lehet, hogy ahány szakértő, annyi megközelítés? Ez egyrészt annak is köszönhető, hogy azok az ősi szövegek, melyeken a modern technikák alapulnak, igen rövidek.
Ájurvéda / Egészség / Életmód / Eszemiszom
Mindenevő jógik – Mi van, ha a hús nem az ördög műve?
2014. dec 01.
More
