Szvámi Véda Bháratí: Betegségszemlélet – I. rész
A jóga betegséggel kapcsolatos szemléletmódja, mint téma, egyaránt érdekes lehet betegek és egészséges emberek számára. Hogyan tartsuk fenn a megfelelő hozzáállást a bennünket károsan befolyásoló időszakokban; ez is fontos része a jóga – nevezzük így – testtel kapcsolatos felfogásának.
Gyakorta, mikor a lélek halhatatlanságáról, az inkarnációs ciklusokról, a karma béklyója alóli szabadságról, a körök alóli végső felszabadulásról és a spiritualitásról, mint az emberi élet legfontosabb céljáról beszélünk, olyan hamis képzetek ébrednek bennünk, mintha a meditációs hagyományokban a fizikai valót némileg lényegtelennek tekintenénk. Ez egyértelműen nem így van. Ha a fizikai test valóban lényegtelen lenne, miért beszélnénk annyit a pózokról, a légzésről, az egészségről, a diétáról, a táplálkozásról és a pszichoszomatikus tényezőkről, mindarról, amivel az Egyesült Államokban a legtöbben a jógát azonosítják? A test tehát kétségkívül nagyon fontos, hiszen ha a célját nem is, de a magasabb szintű megismerés eszközét jelenti. És ha nem viseltetsz pozitív hozzáállással a tested felé, különböző komplexusokat idézel elő magadban.
Életem egy hosszú időszakában jómagam is lényegtelennek ítéltem meg a testet, és nem figyeltem annak igényeire és egészségére. Ez azonban inkább egy hiba személyes belátása, mint a jóga felfogása. Ahogyan sokan mások, én is ezt mondtam magamnak: ha gyakorlom a meditációt, amely által létrejön a prána, a testem is egészséges marad. Utazásaim során nem ügyeltem az ebédidő és egyéb szükségletek, mint például a szükséges pihenőidő betartására.
Aztán eljött az idő, amikor mindez visszaütött, és megtanultam a leckét, így ma valamelyest fontosabbnak érzem a testem, mint először gondoltam. Szeretem másokkal megosztani az élettel kapcsolatos személyes felfedezéseimet, a hibákat, amelyeket elkövettem, és azt, ahogyan tanultam belőlük. Folytattam a munkát, és senki sem sejtette, hogy nagyon beteg lettem, mert sikerült legyőznöm a betegség okozta bajok egy részét. Amikor szokásom szerint eljutottam más országokba, azt tapasztaltam, hogy sok ember, akivel találkoztam, ugyanazzal a betegséggel küszködik, mint amelyen – tudtukon kívül – én is keresztülmentem. Lesújtott, hogy ezek az emberek mennyire lehangoltan állnak hozzá a betegségükhöz, és ez egyfajta megvilágosodás volt számomra. Életemben először döbbentem rá, hogy a beteg emberek valóban depresszióba esnek. Ez azelőtt soha nem tűnt fel nekem.
Létezésünk három tényezőből áll össze: a tiszta szellem, az elme és a fizikai test. Úgy látom ezt, mint – fogalmazzunk így – három tényező összességét.
Én magam vagyok a tiszta szellem, amely meg nem született, és ezáltal halhatatlan, a múltban, a jelenben és a jövőben örökkévalóságról örökkévalóságra öröklődő, és amellyel igazán azonosítom magam. Az én filozófiám szerint ez vagyok valójában. Ez az a létezés, amely Te is vagy.
Ezt folyamatosan elmondjuk magunknak, és emlékeztetjük rá magunkat meditációnk során, ha néha elfeledkeznénk róla. Azért felejtjük el, mert úgy gondoljuk, valami rendkívül bonyolult filozófia létezik odafenn, amelyhez semmi közünk éppen itt most, a valóságban vagy a hétköznapi életben. Az emberek ezért nem e köré az elv köré, az igazi szellemi megismerés e célja köré építik az életüket. Ez minden probléma forrása.
Az általam említett teljesség másik része az elme, a psziché, amely kapcsolatot képez a tiszta szellem és a fizikai értelemben vett test között. És ott van a fizikai test, amelyet az elme irányít. Ez a test az eszköz. Amikor beteg vagyok, és a betegség valamilyen problémát idéz elő a testemben, ám eközben tovább folytatom a mindennapi életemet, az olyan, mintha egy olyan írógépen gépelnék, amelynek egyik betűje beragadt. Átéltél valaha ehhez hasonlót? Csak gépelsz és gépelsz, aztán amikor hirtelen beragad, emlékeztet rá, hogy ügyelned kell rá, meg kell javíttatnod, mert különben állandóan hátráltat. Vannak, akik dühösek lesznek az írógépre. Összetörik, ütik-vágják, felkapják, és a földhöz csapják, ugye? Vagy ehhez hasonlókat tesznek.
Az elme és a test kapcsolatát két módon lásd: Egyrészt majdnem minden fizikai betegség a szellemi hozzáállás hosszútávú eredménye. Mintha azért kellene megírnunk egy csekket, hogy kifizessük az adósságunkat. Tudjuk, hogy csekket írni soha nem egy kellemes élmény. Senki sem várja azt a pillanatot, amikor annyi rengeteg pénzt ki kell fizetnie. Vagy van ilyen ember? Hacsak nem egy adományról van szó; hiszen talán az egyetlen alkalom, amikor egy csekk kitöltése kellemes, ha egy adományt vagy egy szerető ajándékot nyújtunk át. Most azonban egy hosszadalmas adósság utolsó részletét írjuk alá. Te hogyan érzed magad? Én ezt érzem az életemben jelentkező valamely fizikai kellemetlenséggel kapcsolatban: minden kellemetlenség valami korábbi adósság vagy karma törlesztése. Ha nem fizetem ki most, és elhalasztom, majd később, valahol máshol jelentkezik. Talán akkorra a kamatok is megemelkednek; még belegondolni is szörnyű! És ez tény. Jobb most törleszteni, minthogy várjak, így legalább érzem a megkönnyebbülést: megtettem, és vége van az egésznek. Utána pedig elgondolkodom rajta, mi a következő adósságom, amelyet ki kell fizetnem. És felkészítem magam arra az időre, arra a pillanatra, amikor szükségessé válik, hogy törlesszem.
E Tradíció az emberi elme képzésének különleges módszereit tanítja, melynek célja, hogy az egocentrikus személyiségünkkel és a külsődlegessel való azonosulásunk helyébe a mindörökké tiszta, mindörökké bölcs, és mindörökké szabad Önmagunkról szerzett tudás lépjen.
Kortól, nemtől, felekezettől függetlenül- szeretettel várunk minden keresőt, aki belső késztetést érez önmaga jobb megismerésére, testi-lelki egészségének fokozására és/vagy a metafizikai valóság megtapasztalására.
- Alázat, szerénység, megértés - 2023. febr 01.
- Esti imák - 2023. jan 28.
- Mantra és csend - 2023. jan 26.
