Szvámí Véda: Az energia forrásai

Az elme ereje és gyengesége párhuzamban áll a test erejével, gyengeségével és alapvető funkcióival. A jóga és a meditáció, vagy más hasonló irányzat gyakorlása az elmét és a testet is feltölti energiával.

Van amikor úgy érezzük, hogy alacsony az energiaszintünk, van, amikor úgy, hogy rengeteg energiánk van. Néha gyengének érezzük magunkat, néha pedig erősnek. Amikor gyengének érezzük magunkat, akkor hiányzik a kezdeményezőkészség, az emlékezőtehetség, az összeszedettség. Fáradtság jellemez minket és képtelenek vagyunk kitartani helyzetekben, kapcsolatokban, nehézségekben, munkában, tanulásban és híján vagyunk bármilyen odaadásnak és elköteleződésnek. Az ilyen időszakokban magunkkal vagyunk elfoglalva.

Az emberi szavak közül a leggyengébb az “én”. A gyengeség egyik legfőbb forrása az elme és a test számára az a gondolat, hogy “én” … “Velem mi lesz?” … én mit szeretnék. Figyeld meg, hogy amikor az emberek levelet írnak, hányszor fordul elő az “én”, mennyi bekezdés kezdődik az “én” szóval, hányszor használják a “velem” kifejezést: “Én szeretném, én úgy érzem, velem történik, az én reakcióm, az én érzéseim, az én csalódásom, az én frusztrációm, az én elvárásom. Ezt mondta, én azt mondtam. Én nem vagyok ilyen, én nem vagyok olyan. Én ilyen vagyok, ez van.” Ez a gyengeségüket mutatja. Egy spirituálisan szilárd ember életében az “én” és a “velem” egyre ritkábban fordul elő. Azt mondják, hogy századunk, vagy az elmúlt 500 év egyik legnagyobb jógija, Ramana Maharisi, élete utolsó 25 évében egyszerűen nem használta az “én” és a “velem” névmásokat.

Amikor energikusak vagyunk, van kitartásunk, erőnk, elbírjuk a terheket, fizikailag és mentálisan is. Azok a dolgok, amelyek miatt korábban feladtunk, most semmiségnek tűnnek. Végigcsináljuk és mindezt örömmel. Az energia kreativitás. Energia nélkül nincsen inspirációnk az alkotásra. Energia nélkül nincsen indíttatásunk, hogy elkezdjünk valamit, hogy folytassuk, hogy befejezzük vagy hogy tökéletesítsük. Ez igaz akkor is, ha fizikai nehézséggel állunk szemben, vendégeket fogadunk, zenésszé szeretnénk válni vagy másokat szolgálunk. Meg kell találnunk az energia forrását.

Nézzünk meg néhány lehetséges energiaforrást, ami segíthet energikusabbá válni.

ÉTEL – Amennyiben rendszeresen és kiegyensúlyozottan eszünk, elkerülve a túlevést, az étel az energia forrása. A mértéktelenség elszívja az energiánkat. A mértékkel fogyasztott étel kevesebb, a test energiacsatornáit blokkoló salakanyagot hagy hátra. A testben visszamaradt étel, amely nem tudott beépülni vagy kitisztulni, a tompultsághoz vezető egyik legerősebb gyengítő hatás. A rendszertelen evés, a folyamatos rágcsálás és a főétkezések közötti nassolás nem teszi lehetővé az emésztőrendszer megfelelő működését, hogy pihenjen, beépítsen és megtisztuljon. Ha az elhalt sejteket nem tudja eltávolítani a rendszer, ha a bomlásnak indult anyag a belső szervekben marad, annak gyengítő, tamaszikus hatása van az idegekre és az elmére.

GONDOLAT – Ez egy nagyszerű energiaforrás. A valamiben való szilárd hit például olyan erővel bírhat, hogy egy olyan csont és bőr ember, mint Mahatma Gandhi, egy egész nemzetet fennkölt magasságokba vezethet. Az energiája nem az izmokból vagy az idegekből származott, hanem a gondosan művelt pozitív gondolatokból, amelyekben szilárd meggyőződéssel, de dogmatizmus nélkül hitt, és amelyek nem irányultak senki ellen. A hit tisztaságához hozzátartozik, hogy nem állhat versenyben, nem állhat szemben semmivel. Az a hit, ami valamivel szemben áll, nem tölt fel energiával. Az a hit, ami valaminek az elhagyásáról szól, az nem tölt fel energiával.

Az energiaelakadás a negatív karma miatt történik. A negatív karma nem a múlt karmáját jelenti. A jelen karmájára értendő, az a karma, amelyet most gyűjtünk, a gondolatainkon keresztül. Az, amit most teszel hatással lesz a jövőbeli energiaszintedre. Negatív karma lehet például egy féltékeny, bűnös, szeretetet nélkülöző vagy énközpontú gondolat, olyan, amelyben a négy megfelelő hozzáállás megtisztító erejét nem alkalmazták. Nem az a gondolat tölt fel energiával, amelyik elnyomja a negatív gondolatokat, hanem az, amelyik helyettesíti azokat. Egy ilyen pozitív gondolat energetizálni fog.

Egy gyönyörű, békés gondolat a legnagyszerűbb forrása az emberi energiának. Ilyen például a szeretet. Beszéltem az ételről. Egy gyorsétteremben megvásárolt, sietve befalt étel nem tölt fel energiával. Az az étel viszont, amit valaki gyengéd, szeretetteljes odafigyeléssel készít neked, amit azért élvezel, mert tudod, hogy ez a szeretete megnyilvánulása, az az étel, feltölt energiával. Sokkal inkább feltölt energiával, mint az az étel, amely szeretet nélkül készült. Ha a szeretet nem áramlik a készítőn keresztül az ételbe, akkor az nem válik az energia forrásává. Éppen ezért a nagymama pitéjéből ritkán fogyasztunk túl sokat, de a népszerű cukrászdákban készült pitével ez előfordul, mert az csak a gyomrot tölti meg, az elmét nem.

A szeretetet, ami feltölt energiával viszonoznod kell. Az étel, amit nem eszel meg, hanem szeretetből másnak adod, szintén feltölt energiával. Ebben az esetben a szeretetteljes gondolat maga az energia. Az étel, ami valaki számára készítettek és személyesen adják át, energiával tölti fel azt is, aki adja, és azt is, aki kapja.

VÍZ – energiaforrás, amikor megiszod, és amikor fürdesz benne, akkor is. Ismétlem, az energia valódi forrása egy megfelelő gondolatfolyam, a kozmikus valósághoz való mentális kapcsolódás. Ha a fürdést, az univerzum isteni áramlását, minden galaxis áramlását és a Jordán és a Gangesz szentségét az elmédben tartva végzed, az olyan, mintha minden nap megkeresztelkednél. Ha a fürdés a tested templomának felkészítésére szolgál, hogy az isteni jelen legyen a meditációdban, akkor ez az energia forrásává válik.

ÁLDÁS – Az egyik legkevésbé ismert energiaforrás az áldás, és az egyik leggyengítőbb az átok. Ez alatt nem azt értem, amikor egy boszorkány megátkoz, hanem a negatív gondolatokat, amiket mások gondolnak rólad. Ha olyan életet élsz, amiben túl sok volt az “én-gondolat”, azzal létrehoztad az ellenkezőjét a “nem-én”-t. Amint elválasztod magad a kozmikustól, dualitást hozol létre, valamit, ami szemben áll. Ez a szemben álló valami pedig megpróbál elpusztítani téged, megpróbál versenyezni veled. Azt mondod, “Én?” és a másik azt mondja, “Nem, nem az az én, hanem ez az én”. Melyik “én” lesz a fontosabb a kozmikus tudatosságban? Amelyik ebben a testben van vagy amelyik abban a testben van? Másoknak negatív gondolatai vannak rólad és ezek hatással lesznek rád, ha nyitott az elméd. Viszont, ha elkerülöd az ilyen gondolatokat, “Ő talán valami rosszat gondol rólam? Biztosan valami rosszat gondol rólam. Nem hiszem, hogy tudna engem szeretni. Vajon meg tud bennem bízni?” Ha kerülöd az ilyen és ehhez hasonló gondolatokat, amelyek elszívják az energiádat, és kiműveled a közömbösséget a gonoszsággal szemben, akkor azok a gondolatok nem lesznek rád hatással. Ha a viszont nyitott maradsz a feléd irányított negatív gondolatokra, akkor az elszívja az energiádat. Amikor nyitott vagy ezekre a gondolatokra, akkor neked is negatív, ártalmas és önpusztító gondolataid támadnak. Nem a másik ember negativitása, ami hatással van rád, hanem a saját reakciód “Ki? Én önző? Nem, a másik ember az önző!” Ezek a gondolatok pedig negatívan hatnak rád és végül megbetegítenek.

Az egyik legnagyszerűbb energiaforrás, ismétlem, az áldás. Indiában van egy mondás, miszerint a szülői áldásból áramlik az összes többi áldás az életben. A szülő szeretetteljes és gyengéd gondolatai gyermeke irányába még akkor is, amikor az rosszul viselkedik, “Szeretném, ha a gyermekem boldogulna, fejlődne és boldog lenne.” Beszélhetünk az áldás különböző forrásairól. Az első az anya, a második az apa, a harmadik a tanító, és természetesen a negyedik forrás maga Isten. Törekedj arra, hogy megkapd az ő áldásukat. Tégy a kedvükre: “Legyenek velem elégedettek”. Miért? Mert mélyen, sejtszinten hatással vannak rád a gondolataik. A fogantatás pillanatától kezdve létezik egy kapocs közted és azok között, akikkel rokonsági viszonyban állsz. Hasonlóképpen, egy szerető tanár és a szeretett tanítvány között is létezik egy mentális kapocs, így mindig törekednünk kell arra, hogy ezeknek az embereknek pozitív gondolatai legyenek rólunk, a véleménykülönbségektől függetlenül. Ezek a gondolatok áldást hoznak számodra. A muszlimok ezt barakatnak hívják. Indiában a barátok áldása energiával tölt fel: “Olyan nagyszerű ember, szeretetteljes és nagylelkű.” Azt mondják szampati: jólét. Úgy hoznak jólétet az életedbe, mint ahogy a várandós anya boldogsága egészséget hoz a magzata számára és ahogy a boldogtalansága, a depressziója és a levertsége elgyengíti a méhében lévő magzatot. Az a kapcsolat, ami az édesanyáddal kialakult a méhen belüli életed során, az nem szakad meg attól, hogy elvágják a köldökzsinórt. Ez az áldás annyira hatásos, mint hogy mások azt gondolják rólad, “Legyen jólét az életében, jó dolgok történjenek vele.” Amikor valaki így gondol rád, akár tudsz róla, akár nem, ezzel növekszel. Gondoljanak rád így! Ha a te elmédben is ilyen gondolatok vannak másokról, mások is így fognak gondolni rád. Törekedj arra, hogy az “én” helyett az a gondolatod legyen “Hogyan szolgálhatnék?”

ÖNZETLEN SZOLGÁLAT – Az energia egyik nagyszerű forrása az önzetlen szolgálat. Sokan meglepődnek, amikor valaki nem segít vagy kilép a szerveztből vagy egyházból, mert ott fizetnie vagy dolgoznia kell. Adni erény. Adni, az áldás egyik forrása. Megosztani is az áldás forrása. Megosztani az erőt, megosztani az elméd, ezek mind az áldás forrásai. Nem élhetsz úgy, hogy nem adsz, nem szolgálsz, nem segítesz vagy nem osztasz meg. Hogyan élhetnél így? Nagyon magányos lennél. Folyamatosan az az érzésünk van, hogy nem vagyunk elég erősek, hogy folytassuk, fel akarjuk adni, ki akarunk lépni, el akarunk menekülni. Függetlenül attól, hogy miben vagy éppen, legyen az egy munka, egy kapcsolat, egy egyház, valamilyen tanulmány, szabadítsd meg magad a bénító depressziótól a négy helyes hozzállás kiművelésével, a megfelelő energiaforrások megtalálásával és a szabadulj meg az énközpontú gondolkozástól, az önzetlen szolgálaton keresztül.

KONCENTRÁCIÓ – Vannak más nagyszerű energiaforrások is. Az egyik ilyen a koncentráció. Koncentrálj valamelyik érzékedre. Milyen messziről érzed egy virág illatát? Koncentrálj az orrjáratok közötti pontra, ahol az orrnyereg kapcsolódik a felső ajakhoz, és érezd ahogy a levegő innen áramlik az orrjáratokba, és ott kettéválik. Végy egy lassú, mély lélegzetet, és figyeld meg, hogy érzed-e a szoba másik végében lévő virágok illatát. Ha nem érzed, próbálj meg közelebb menni, még közelebb, még közelebb. Fokozatosan, ahogy javul a koncentrációd, képes leszel egyre távolabbról érezni a virág illatát. Megnöveled a szaglás szerveinek energiáját, és ez örömöt hoz az életedbe.

Vagy koncentrálj az étel megízlelésére. Koncentrálj az ételre és az ízlelőbimbókra és ezzel nagyobb energiára teszel szert evés közben. Így nem lesz szükséged nagy mennyiségű ételre, mert az evés mentálisan fog energiát adni és feltölteni.

A mantrára való koncentráció szintén energetizálja az elmét.

FÉNY – A fény is az energia forrása. Egy gyertyalángot hosszasan nézve koncentrálni szintén energiával tölt fel. Ha ezután behunyod a szemed és a láng mentális képére összpontosítasz a szemöldökök közötti ponton, az létrehoz egy reakciót a tobozmirigyben. A láng nézése, egy tiszta, nyugodt, fehér fényű gyertyalángé, energiával tölti fel a tobozmirigyet, ami reakcióba lép az agyalapi miriggyel. Ez kizökkenti az elmét a letargiából, amitől energikusak leszünk. Bármilyen fényforrásra való koncentráció, legyen az külső vagy belső, bármelyik csakrában vagy tudatközpontban, energiával tölti fel a testet és az elmét. Például, egy piros láng vizualizálása a köldökközpont felfelé mutató háromszögében, energetizál és elősegíti az emésztést és a belső szervek működését.

PRÁNÁJÁMA – Egy másik nagyszerű energiaforrás a pránájáma. Ez lehet a lélegzet meghosszabbítása és mélyítése, a 108 légzési csatorna megtisztítása, mély légzés, valódi mély légzés, nem mellkasi légzés, hanem hasi, körkörös tágulást létrehozó légzés. Koncentrálj a bal orrjáratra, majd a jobb orrjáratra és végül egyesítsd az orrjáratokat, hagyd, hogy az idá és a pingala találkozzon és a szusumnában létrejöjjön az áramlás.

Ne a legmagasabb szinteken kezd az energetizálást. Kezdd el kicsiben. Szabadulj meg azoktól a gondolatoktól, amelyek nem áldást közvetítenek, szabadulj meg a testedben lévő elhalt sejtektől, a félig megemésztett ételek maradványaitól stb. Tartsd folyamatosan szem előtt, hogy hogyan szolgálhatnál vagy oszthatnál meg, mert ez az egyik legjelentősebb energiaforrás. Amikor megajándékozol valakit, nem örülsz? Az elmének ez az örömteli állapota az energia. Indiában van egy olyan szokás, hogy amikor bizonyos eseményeken ajándékot adunk, a következőt mondjuk: “Köszönöm. Kérlek fogadd el ezt az ajándékot.” Nem pedig ezt: “Köszönöm, hogy megajándékoztál”, hanem “Köszönöm, hogy elfogadod az ajándékom, ezzel boldoggá tettél.” Ez energiával tölt fel.

Gondold végig ezeket az energiaforrásokat és olyan életet élj, amelyben jelen van az erő, a kiteljesedés és a megvalósított potenciál. Ez válik a kreativitásoddá, a teljességeddé és ez lesz a te tökéletességhez vezető ösvényed.

Forrás: ahymsin.org

fordította: Csontos Bernadett

lektorálta: Borkovits Tamás

The post Szvámí Véda: Az energia forrásai first appeared on Himalájai Jóga Tradíció.

Himalájai Jóga Tradíció

Ez is érdekelhet...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Szvámí Véda: Az energia forrásai

| Himalájai Jóga Tradíció
0