Egyvonalúság
Az egyvonalúság az Iyengar jóga egyik sarkköve. Általában amikor egyvonalúságról beszélünk, akkor a testnek és testrészeknek az ászanagyakorlás során való elhelyezésére gondolunk.
Jóga Magazin | Jógaoktatók a jógáról
Tadasana – Hegyállás
A tadasana az álló testtartások nagy részének a kiinduló helyzete. Javítja a testtartást, erősíti a bokát, a combot, a térdet és a feneket.
Savasana – Hullapóz
Hullapózban jelképesen „meghalunk”. Testünk eddig érzékelt határai eloszlanak, és boldog semlegesség tölt el bennünket. Hogy milyen érzés a hullapóz? Semmilyen.
Garudasana – Saspóz
Garuda a madarak királya, Vishnu madara; eredetileg a napsugarak mindent felemésztő tüzeként azonosították.
Mi a jóga?
A „jóga” szó a szanszkrit „judzs” szótőből származik, aminek több jelentése van : „megfeszítés”, „iga”, „leigázás” „eggyéválás”. A jóga nem vallás (nincs intézményrendszere, dogmatikája), hanem tudatos, egyéni megtapasztaláson alapuló (ön)megismerési út, melyen bárki elindulhat. Általánosságban az emberi megismerés egyik formája a művészeti, vallási, illetve tudományos megismerési módok mellett.
A megismerés formái: jóga és tudomány
Ahogyan „a jó tudós nagyon sokat tanulhat, elleshet a jó művésztől”, a jóga szemléletmódjának megismeréséből is sokat profitálhat pályája során a kutató. Míg a tudományos megismerésnek nem tárgya az egyéni szubjektum megismerése, sőt azt inkább kiküszöbölni igyekszik, addig a jógikus megismerés alapja az egyéni megtapasztalás.
Kaczvinszky József: Yoga-aforizmák
Kaczvinszky József tanításai a jógáról 365 pontban, az év minden napjára.
„Az ellentmondások áthidalása sohasem a gondolkodás műve és gyümölcse, hanem a megismerésé, mely a gondolatok között, a gondolkodás pillanatnyi szüneteiben bontja ki szárnyait. Hagyd repülni a megismerésből fakadó megértést, ha szárnyra kelt, és ne kényszerítsd a földre újabb kérdésekkel, amelyek azt lerántani készek.”
