Mantra és csend

Szerző: Margittay Tamás

A csend és a mantra is segíti a tisztulást. A mantra gyakorlás legjelentősebb eredménye a szívünk békéjének és az elménk csendjének az akadályait képező lerakódások eltávolítása és a harmonikus belső állapot elősegítése. A Ganésa Gajatrí során az akadályok eltávolítása még hangsúlyosabban jelenik meg, hisz Ganésa maga az akadályok legyőzésének szimbolikus alakja. Azt azonban tudnunk kell, hogy az akadályokat csakis úgy győzhetjük le, ha szembe kerülünk velük, s nem futamodunk meg tőlük. Jó, ha ennek során felkészülünk arra, hogy mire is számíthatunk leginkább, s tudatosítjuk, hogy ilyenkor előfordul, hogy rossz érzések bukkannak a felszínre. Természetes, hogy nehéz, hogy rossz látni mennyi minden tisztátalanság, tisztázatlan belső konfliktus, félelem, szenvedély, agresszió van bennünk, miközben mindeddig csupán az előnyös oldalainkat, tulajdonságainkat vállaltuk fel.

Nem vagyunk rosszak, méltatlanok, értéktelenek, akármilyen intenzív belső küzdelmet, fájdalmat, zavarodottságot, haragot is tapasztalunk meg a bensőnkben. Azokat a tulajdonságainkat, amelyek tisztulásra szorulnak nem kell, hogy bűnnek érezzük, hiszen a rájuk való hajlam, már a születésünk pillanatában kialakul, s akár úgy is tekinthetünk rájuk, mint a természet bennünk alakot öltő sajátos mintázatára. Ha van némi jártasságunk az ayurvédában, és tudjuk, hogy a vata, a pitta vagy a kapha dominál-e a személyiségünkben, sejthetjük, hogy nagyjából mire számíthatunk a gyengeségeink feltárulása során. A vata egyensúlyvesztése szorongáshoz, félelemhez, nyugtalansághoz, kisebbrendűségi érzethez vezethet, s akiben a vata dominál, annak egyik legnagyobb feladata eme akadályok eltávolítása, megváltása. A pitta zavarai esetén a harag, a düh, az agresszió, a féktelenség, az indulat, a féltékenység „démonaival“, „szörnyeivel” kell szembenéznünk, s megszelídíteni őket. A kapha egyensúlyának megbomlása esetén többnyire a fásultság, a kilátástalanság, a tehetetlenség, a letargia burjánzik el, s ezzel kell szembesülnünk, ezt kell megvilágítanunk, s meghaladnunk. Persze ez nem jelenti azt, hogy akiben a vata a domináns, az ne lehetne dühös vagy letargikus, és semmi dolga ne lenne eme emóciókkal, illetve, hogy akiben a pitta dominál, az nem szoronghat. Az asztrológiai tanulmányok és a saját bolygóállásaink ismerete is rámutat az erősségeink mellett azokra a pontokra is, ahol feladataink vannak.

Hogy ne csupán intellektuálisan fogjuk fel és ne csupán vágyódjunk a letisztultság, a nyugalom, a csend, a béke, a teljes értékű gyakorlás és elmélyülés iránt, hanem ezt egyre többször át is éljük, minden lehetséges segítségre szükségünk van. S eme eszközök között szerepel az ima is.

Úgy vélem, hogy sokkal több szádhaka gyakorlását mélyítheti és támogathatja az Ima, mint amennyien ezt használjuk, s sokkal letisztultabban, mélyebben, tudatosabban is képesek vagyunk imádkozni, mint ahogyan ezt tesszük. Az ima során is fontos a jelenlét, az éberség, a tudatosság, a letisztultság, ugyanakkor az imáink során az érzelmi energiánk erejét is hasznosíthatjuk, s megfelelően csatornázhatjuk, és akár heves érzelmi állapotok közepette is imádkozhatunk. Természetesen az erőszakmentesség fontossága itt is kiemelkedő.

Himalájai Jóga Tradíció

Ez is érdekelhet...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

* Copy This Password *

* Type Or Paste Password Here *

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Mantra és csend

| Himalájai Jóga Tradíció
0