A spirituális fejlődés szoros kapcsolatban áll a hittel – az Istenbe, az írásokba és a Guruba vetett hitünkkel. A hit minden fejlődés alapja. Még az anyagi fejlődés, a találmányok és felfedezések is a hiten alapszanak – az önmagunkba vetett hiten.
Minden kor embere erre szomjazik, ezt keresi, kutatja az egész világban. Az anyagi vágyak beteljesülése azonban csak ideig-óráig nyújtanak örömet. Akkor hol lelhetjük meg a legmagasabb rendű boldogságot?
A jóga szerintem annak az embernek való, aki némi felkészülés után képes önállóan gyakorolni. Képes arra, hogy anélkül, hogy valaki ott ülne mellette, lekövesse az órán megismert instrukciókat és kellő önfegyelemmel bír ahhoz, hogy azoktól ne térjen el és rendszeresen gyakoroljon.
A vritti szó azt jelenti örvénylés, egy visszatérő ösztönzés, amelynek se, vége se hossza. A jóga ötféle vrittit ismer. Azonban ahelyett, hogy a megértésükkel próbálkoznánk, inkább vessünk egy pillantást, milyen alkotóelemek építik fel a vrittit.
Nemcsak elkötelezettség, hanem tudatosság is szükséges ahhoz, hogy az önmegismerés és a jóga útját válasszuk a műtét helyett. Hasznos egy hozzáértő oktató, de igazából saját testünk megismerése a kulcs – senki nem tudja helyettünk rendbe hozni gerincünket. Állandó éberséggel és szerető figyelemmel megnyílik az út testünk megismerése felé.
A jógikus látásmód szerint az élet és a teremtés a karma kölcsönös hatása. Minden egyes létező, amely ennek a teremtésnek a kereteiben bármilyen formában létrejön, legyen rovar, csúszómászó, madár vagy emberi lény a karma törvényének tárgya. A karma meghatározó tényezője az életnek.
Ashtanga / Bölcsesség / Interjúk / Iyengar / Jógafilozófia
Párhuzamos interjúk Desikachar-ral, Iyengar-ral és Pattabhi Jois-szal
„A jóga nem fizikai – ez nagyon helytelen! A hatha jógát természetesen lehet úgy használni, mint csupán külső gyakorlást, de nem ez a legfőbb jótékony hatása. A jóga képes nagyon mélyre hatolni, és megérinteni az ember lelkét. Amikor a helyes módon gyakoroljuk, megfelelően hosszú időn keresztül, megtisztul az idegrendszer és az elme is.”
A hármas interjú második része: „A jóga ma”, és „A tanításról”. Értékelik-e kellőképpen a nyugatiak a jóga csodálatos örökségét? Hogyan különbözik a nyugati mentalitás az indiaitól? A fizikai, mentális és spirituális jóga összefüggései.
A hármas interjú III. része – A spiritualitásról, A jóga jövője Mit jelent a spiritualitás? Mi spirituális a fizikai gyakorlásban? Abhjásza és a vairágja.
A bölcsesség nem pusztán tudás, mert a tudást meg lehet szerezni, hanem a tapasztalat végeredménye, következménye. A tudást korlátok közé szorítja az elme intellektuális felfogóképessége, észlelése és érzékenysége, míg a bölcsesség a megértésünk spontán kifejeződése.
Ájurvéda / Egészség / Életmód / Eszemiszom
Mindenevő jógik – Mi van, ha a hús nem az ördög műve?
2014. dec 01.
More
