Dattatréja 8. guruja, a galamb…

Baktai Ádám

Dattatréja már gyerekként elhagyta otthonát, és vándorlásba kezdett. Szinte be barangolta egész Nyugat Indiát, de többnyire erdőkben, és eldugott barlangokban meditált, hogy ezzel is erősítse a befelé figyelését és a lemondottságot az anyagi világgal szemben.

Egy alkalommal, amikor a mai Bangalore város környékén meditált, felfigyelt egy galamb családra. A galambok családja szeretetben és harmóniában élt együtt. A szülők odaadóan gondoskodtak a kicsinyeikről, és egymásról is.

Egy reggel látta ahogyan a szülők elindultak táplálékot szerezni a fiókáiknak, majd mély meditációba süllyedt. Néhány órával később arra lett figyelmes, hogy a galamb szülők bánatosan rikoltoznak.

Ugyanis miközben Dattatréja elvolt mélyülve a meditációjában, addig egy madarász behálózta a fészküket. A madarász így akarta elfogni a szülőket. 

Dattatréja meglepetésére, a szülő galambok meg sem próbálták kiszabadítani a fiókákat. Annyira megzavarodtak, hogy egy ideig zaklatottan repkedtek és rikoltoztak, majd, hogy elkerüljék az elszakadást, belerepültek a hálóba.

Dattatréja ebből azt tanulta, hogy egy jóginnak sohasem olyan vakon ragaszkodni, hogy ne tudná megőrizni tisztán látását és cselekvő képességét! 

Hiszen ebben a történetben a szülők “nemcsak” a szeretetet kellett, hogy gyakorolják a kicsinyeik felé, hanem felelősséggel is tartoztak irányukban. De az elvakult szeretetük miatt, nem tudták szülői Dharmájukat maradéktalanul kivitelezni.

Tehát a jógin úgy gyakorolja a szeretetet is mások irányában, hogy ő maga ragaszkodás mentes, és szeretete jó a szeretett félnek is, és természetesen a jóginnak is.

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

UI: Dattatréja előző guruja a nap…

Ez is érdekelhet...

Dattatréja 8. guruja, a galamb…

| Baktai Ádám
0