Az Élet Fája – a Placenta

A magzat és a méhlepény egyazon sejtből fejlődik ki. Amíg többszöri osztódás útján a zigóta belső részeiből az embrió és a magzatburok lesz, addig a külső rész a magzatot születéséig tápláló és fenntartó placenta, vagyis méhlepény alakul ki. Ezzel az életfát formázó különös szervvel kapcsolódva él meg a baba édesanyja belső világában létezve harmonikus egységet. A placenta a méhben formálódó új élet létfenntartója, táplálékának forrása, valamint anyagcseréjének biztosítója. Bár egy időre, talán a medikalizálódott szülés hatására,  a szülés és születés spirituális vonatkozásainak ismeretével együtt a placenta biológiai funkción túlmutató szerepe is feledésbe merült, a különböző néphagyományokban gazdagon találunk hozzá kapcsolódó tartalmakat, legendákat, mitológiai történeteket, melyek mind a placenta spirituális és energetikai szerepeit, a hozzá kapcsolódó szertartások és rítusok, mind pedig felhasználási módjának tekintetében színes ismereteket tárnak elénk.
 
A méhlepény, vagyis ahogy a népnyelv nevezi: lepény, szülep, nádrapogácsa, mása – mágikus szervként tisztelt a legtöbb kultúrában. Úgy tekintenek rá, mintha az a gyermek méhbéli ikertestvére, társa, vele egyenértékű lény volna, ezért nem csupán világra jöttét, de a gyermektől való elválasztását és azt követő sorsát is tisztelet övezi. Hiszen a gyermek és a placenta nem csak biológiai, hanem energetikai és érzelmi síkon is kapcsolódik egymáshoz. Elfeledett csakrának is mondják (apara chakra), amely hidat képez a szellemi és a materiális világ között.

A placenta hordozza a baba teljes életmintáját, fontos lélekrész. Vannak, aki úgy tartják, hogy a placenta, ahogy az Ótestamentum említi „külső lélek”, az anya méhében elmeséli a babának eljövendő életét, aki lát, hall, érez minden részletet.

Sokféle felhasználási módja ismert. A méhlepényt általában gyógynövényekkel, fűszerekkel, esetleg gyümölcsökkel teli tálba helyezve tárolják a szülés után (főként, ha együtt marad a babával egy ideig még), de így készítik elő a különböző felhasználási módokra, szertartásokra, rítusokra is.

 
A méhlepény egyik legismertebb metaforája az Életfa. A fa, amely mélyen gyökerezik és táplálkozik a Föld Anya testéből, majd az abból vett táplálékot átalakítja és környezetünk fenntartására fordítja. Ezt a kapcsolódást és átadó funkciót látjuk tükröződni az Anya, a Baba és a Placenta szentháromságában is. Mikor tiszta fehér lapra lenyomatot készítünk a méhlepénnyel, jól kivehető az Életfa motívum. Így legtöbbször eltemetik a placentát és egy fát ültetnek fölé, amelyről úgy tartják, összekapcsolódik a gyermekkel energetikailag és tükre növekedésének, egészségének. A placenta mindannyiunk személyes Életfája. A magyar hagyományok szerint, ha lány gyermeket vártak következőnek almafát, ha pedig fiút, akkor körtefát ültettek fölé.

Van, hogy egy darabkáját kiszárítva (a köldökzsinór egy darabkájával együtt) amulettet készítenek belőle és védelmező ereje miatt viselik. Vagy épp egy kis üveg alkoholban tárolják és betegség idején a gyermek gyógyítására használják fel. De előfordul az is, hogy megszárítják, összezúzzák és kapszulát készítenek belőle, hiszen a placenta jól ismert egészség helyreállító, immunerősítő hatásáról. Éppen ezért fordul elő az is, hogy nagyon változatos receptek alapján megsütik, megfőzik és elfogyasztják különböző szertartások, rituálék, vagy egy „hétköznapi” étkezés keretein belül. Ezt a rituálét a törzsi hagyományokban arra is használták, hogy ezzel is szimbolizálják az kis jövevény befogadását. Bizonyos indián törzsek hagyományaiban találhatunk leírást arról, hogy az álomfogó hálóját fonták, ha nem is a placentából, de annak része, a köldökzsinórból.

A baba és a placenta közötti kötelék megszakítása ma a kórházakban rutin mozdulat. Minden szentséget és mögöttes tartalmat mellőz és hanyagol. Talán nincs is tudatában. Más kultúrákban azonban meg van a maga szertartása annak, ahogyan elvágják, vagy épp átégetik, vagy engedik magától elhalni a köteléket. A lótusz szülések (amikor a köldökzsinórt nem vágják el, hanem mindaddig együtt tartják a babával, amíg önmagától el nem hal az őket összekötő köldökzsinór) célja a baba és a placenta csodálatos egységének és szövetségének önmagától való felbomlása. Az elv azon alapul egyrészt, hogy mivel a baba keringése összeköttetésben van a placentával, az abban keringő vér visszajutásának akadályozás a köldökzsinór elvágása által, nagy vérveszteséget jelent a baba számára, másrészt pedig azon, hogy időt kell adni, amíg ők ketten érzelmi szinten is elengedik egymást. Leginkább a babában kell lezajlani ennek az elengedődésnek, akinek biztonságérzetét is a mása jelentette születéséig.

Ma már az emberi pszichével foglalkozó tudományok is kezdenek sejteni valamit erről az összekapcsolódásról. A modern terápiák alkalmával, melyek célja a születés körül kialakult blokkok oldása, a terapeuták sok esetben tapasztalják, hogy a születési traumát a köldökzsinór átvágásával történő hirtelen elszakítottság érzése váltja ki (nem csupán a méhen belül elhalt, felszívódott ikertől való elszakadás megélésének élménye) bizonyos emberekben. Ez a trauma alapja lehet a szeparációs szorongásoknak, a magányosság érzetének, az elengedési és kapcsolódási nehézségeknek és a depressziónak is.

…szóval, nem telnek magányosan az anyaméhben töltött hónapok. Nem vagyunk egyedül. Társunk, barátunk, védelmezőnk, testvérünk a placenta. Osztozunk vele anyánk szívverésének hangjában és születésünk élményében is. Ebben a tekintetben az az állítás, hogy egyedül születünk és egyedül halunk meg, nem állja meg a helyét. Vannak akik őrangyalukat, mások személyes őrzőjüket tisztelik benne. A placentával való kapcsolat spirituális értelemben megőrizhető és fenntartható. Léteznek olyan gyakorlatok, melyek ennek a lélekrésznek a visszahívására irányulnak. Bár egyes tanítások szerint nem válunk el véglegesen tőle, csupán nem vagyunk tudatában a láthatatlan köldökzsinórnak, amely összeköt bennünket energiájával. A halál pillanatában azonban megjelenik, hitünk szerint alakot öltve, s ahogy a fényen keresztül az életbe, úgy a halálba is átkísér bennünket.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Regősvölgyi Regina
Latest posts by Regősvölgyi Regina (see all)

Ez is érdekelhet...

Az Élet Fája – a Placenta

| Regősvölgyi Regina
0