A legapróbb részletek – a csukló

Regősvölgyi Regina
Latest posts by Regősvölgyi Regina (see all)

Sokszor a jógaórákon apró, ám de nagyon is lényeges pontok felett siklanak át a gyakorlók. Vannak területek, melyek maguktól értetődő módon vannak jelen a gyakorlatokban anélkül, hogy tudatosítanánk: általuk jön létre a gyakorlat alapja, így nagyon is lényeges, hogyan dolgozunk velük. Nem is beszélve arról, hogy a helytelen kivitelezés következtében a gyakorlás után kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk. Egy korábbi bejegyzésben a lábfejről és a talpról beszéltünk, most azonban a tenyerek szerepéről ejtsünk néhány szót.

Mozgasd át a kézfejed! 

Gyakori hiba, hogy a tenyértámasztásos gyakorlatoknál, úgy támaszkodnak sokan a tenyerükre, hogy a tenyér külső élén van a súly, miközben a hüvelykujj és mutatóujj felőli rész elemelkedik a talajról. Ezáltal nem csak tipikus bőrkeményedések jönnek létre a tenyértőnél, de sokszor kellemetlen érzések is. Ezeknek oka egyrészt az ízület helytelen terhelése, másrészt a kéztőcsontok elmozdulása.

Mielőtt nekifogunk a gyakorlásnak érdemes a csukló bemelegítésére, átmozgatására, mobilizációjára is időt szánni, főként ha olyan gyakorlatokat tervezünk, amelyek erősen igénybe veszik a területet.

Bemelegítéskor mozgasd át a kézfejet. Feszítsd előre és hátra őket, ahogy a lábfejekkel is teszed. Mozgasd őket oldalirányba, mintha integetnél és dolgozz körkörösen is velük. Ha lazítani szeretnéd a csuklóízületet fűzd össze az ujjaidat, majd ellentétesen mozdítva őket, fel-le engedd lazán mozogni őket. Majd ugyanígy összefűzött ujjakkal körözz is a kézfejekkel. 

Ha mégsem dolgoztál megfelelően és feszültséget, vagy kellemetlenséget tapasztalsz a csuklóban a gyakorlás után, fordítsd egymással ellentétesen a tenyereket, majd a behajlított ujjaiddal, mintha kampót képeznél, akaszd össze a kezeidet és húzd őket el egymástól anélkül, hogy elválnának. Ilyenkor is segíthet a csuklókörzés, vagy a terület gyengéd átmasszírozása, miközben a kéztőcsontokat is visszaigazíthatjuk a helyükre. 

De mi is a kézfej és a tenyér helyes pozícionálása a gyakorlatban?

Mikor leteszed a kezeidet, teljesen terítsd szét a tenyereket a szőnyegen. Érezd meg a talajt alattuk. A középső ujjak előre néznek a hüvelykujjak pedig egymás felé. Minél jobban szétteríted a kezeidet, annál nagyobb alapot adsz a kéztámaszos gyakorlatodnak, így stabilabbá válsz benne. Figyelj rá, hogy a kisujj-, a mutatóujj-, és a hüvelykujj tövét erősen told bele a talajba, illetve érezd a tenyértő mindkét oldalát is a jógaszőnyegeden. Testsúlyodnak egyenletesen kell eloszlani a tenyér egész felszínén. Ne csak a külső élen támaszkodj! A csuklót ne tartsd lazán, inkább folyamatosan emeld egyre inkább el a talajról, erősen nyújtózz belőle felfelé. 

Vannak pozíciók, amelyeket döntően befolyásol az, hogy a csuklóval hogyan dolgozunk. A legszembetűnőbb példa az adho-mukha-svan-asana, a lefelé néző kutya pozíció. Ebben gyakran erősen támaszkodnak a gyakorlók a külső kéz élen, miközben összehúzódik a tenyerük és a mutatóujj töve elemelkedik a szőnyegről. Ez torlódásokat okoz a kéztőcsontokban, erőlteti és túlterheli az ízületet, és a helytelen strukturálás még a vállakban is problémát okoz. Azoknál, akiknek szépen kinyílt már a mellkasuk a gyakorlás során, laza a vállízületük és mobilis a felső háti szakasz, azoknál megfigyelhető, hogy a csukló az alkarral egy vonalba kerül ebben a testhelyzetben és szinte rásimul a szőnyegre. Ez jó példája annak, hogy még ha ki is toltuk határainkat egy bizonyos szintig, vannak helyzetek, amikor mégsem megyünk el a lehetőségeink végéig. Ilyenkor a nagyobb kihívást az jelenti, hogy megtaláljuk az optimális pozíciót és megérezzük a testünk pontos helyzetét. Ehhez igazán fontos a testtudatosság.  A csukló pontos helyzetének ismerete és tudatosítása kivédheti ezt a jelenséget, hiszen mindig vethetünk egy pillantást rájuk gyakorlás közben. 

Ahhoz, hogy könnyítsünk a csukló helyzetén és megérezzük a tenyérrel való munka súlypontjait, dolgozhatunk alátámasztással. Ezt létrehozhatjuk egyszerűen a jógaszőnyeg felhajtogatásával, vagy beszerezhetünk erre alkalmas eszközt is.

A váll ne legyen a csukló előtt

Ahhoz, hogy biztos elkerüljük a csukló túlterhelését, figyeljünk arra, hogy a váll sosem lehet a csukló előtt a gyakorlatokban. Az a csukló ízület visszafeszítését jelentené. Ez alól kivételek azok a gyakorlatok persze, amelyekben hajlított karokkal dolgozunk, mint például a fenti képen is látható bakasana. Ilyenkor a könyök helyzetéhez igazítjuk a csukló pozícióját.

Nagy segítség az ízületek helyzetének pontosítása során, hogy ha mindig derékszögeket keresünk és próbálunk létrehozni az ízületekben. A hegyesszögek az esetek túlnyomó részében nem megfelelő kivitelezés következtében jönnek létre. (Persze azért lehetnek kivételek.)

Jó, hogyha megtanulunk úgy jógázni, hogy azután ne csak mi, de a testrészeink, ízületeink is boldogabbak legyenek. A test gyötrése és a határok, fizikai lehetőségek és anatómiai szabályok figyelmen kívül hagyásával többet árthatunk, mint amennyit tehetünk magunkért. Ha szeretnénk évtizedek múltán is könnyedén mozogni, fájdalmak, kényelmetlenségek nélkül, megéri odafigyelni a gyakorlataink kivitelezésére. És, éppen ebben áll a tudatosság gyakorlása, ami a jóga egyik lényege. Nem adhok tornikázást és akrobatikát végzünk a jógaszőnyegen, hanem minden egyes részletünkben való tudatossággal és értő figyelemmel  vagyunk jelen.

Ez is érdekelhet...

A legapróbb részletek – a csukló

| Regősvölgyi Regina
0