A Garuda Purána első szakaszának utolsó fejezete röviden leírja a jóga folyamatát!
A Garuda Purána egyike a Védák történeti leírásainak. Két részből áll és sok-sok ezer versében egy igen széles repertoárnyi témakört elevenít fel.
Az első részben például a Dhanvantari Szamhita egy több mint 70 fejezetes szakasz, ami az Ájurvédikus gyógyászat témakörét járja körül és olyan Ájurvéda klasszikusoknak is alapjául szolgált, mint pl. Szusruta Szamhita és az Aditjahridaja.
A Garuda Purána első részének utolsó 10 fejezte a Jóga rendszerét dolgozza fel, és így ennek a 10 fejezetes etapnak egy külön neve is van Brahmá Gítá, vagyis Brahmá éneke. Ez az utolsó fejezete ennek a Gítának, ami egyben az utolsó fejezete a Garuda Purána első részének is:
Ó, Arjuna, Pritha fia, a morális tiltások, a betartandó előírások, a fizikai testhelyzetek gyakorlása, a légzés szabályozás, az elme elvonatkoztatása a külső világtól, a meditáció, az elmélkedés és a szamádhi (teljes megvilágosodás) a jóga folyamat nyolc alapvető összetevője, ami a végső felzabaduláshoz vezet.
A legmagasabb erény az, amikor minden teremtmény iránt megszűnik minden erőszakos és bántó hajlam, mindenkoron. Az együttérzésből fakad a legmagasabb boldogság. Azt mondd, ami igaz és kellemes. Ne mondj ki olyan ami igaz, az az kellemetlen, de kellemes hazugságot sem, ez az örök erény.
Valaminek az eltulajdonítását vagy erőszakkal történő megszerzését sztéjamnak hívják, ennek ellenkezője érdemhez vezet. Brahmacsárjának hívják a szexuális vágyról mindenkori és minden körülmények között való lemondást, mind az elme, mind a beszéd és mind a tettek szintjén. Ajándékok el nem fogadását még nehéz helyzetekben sem és szorgalmas lemondást aparigrahának nevezik.
A megtisztulás legyen az akár külső, akár belső, történhet föld és víz segítségével, vagy az elménk gondolatainak megtisztításával. Az elégedettség az, amikor az öröm a könnyen megszerezhető, kérés nélkül elérhető dolgokból áll. A lemondás abból áll, hogy az elmét és az érzékszerveket egy adott célra összpontosítjuk, vagy a test lesoványodását idézzük ellő csandrajánam vagy kricsha csandrajánam vezeklések gyakorlásával.
Az Óm, a Sata Rudrija és Védánta szövegek recitálásával elért belső megtisztulást szvadhjájának nevezik. A Hari-ba vetett töretlen hitet és a Srutikban és Szmritikben felsorolt rítusok végrehajtását spirituális szemlélődésnek nevezik.
A szvastika a padma és az egyéb gyakorlatok a jóga különböző testhelyzetei. A levegőt, ami az ember szervezetében áramlik, pránának hívják, és a pránájáma a légzés kiáramlásának ellenőrzéséből áll.
Ó, Pandava, a Pratjahára abból áll, ha visszatartjuk az elmét és az érzékszerveket a külső világ valótlan tárgyai irányába való vándorlástól. A meditáció Brahmanon való meditálásból áll, akár megtestesült, akár testetleb formában. Az Én Brahman minőségén kell meditálni a jóga kezdetén, míg a Legfelsőbb Brahmamom a későbbi szakaszában, a megnövekedett spirituális erők megszerzése után. Az a tudás, hogy az én is a legfelsőbb Brahman minősége, a szamádhi állapotát képviseli. Az beszéd, az a tudás, az a felfogás, hogy „én is része vagyok a Brahmannak” vezet a felszabaduláshoz.
Om Tat Sat
Baktai Ádám Hindu pap, a keleti kultúrtudományok szakértője
Baktai Ádám 1976-ban született. Nagybátyja révén már 2 éves kora óta a keleti kultúra közelében élt. 15 éves korában Indiába került egy tradicionális bentlakásos kolostor-iskolába, ahol 10 évig folytatta tanulmányait. 7 éven keresztül tanított is az iskolában, majd az utolsó 3 évben igazgatóként is szolgálta az iskola intézményét.1995-ben szentelték pappá. Azóta papként, védikus asztrológusként, jóga oktatóként, shiatsu, ájurveda és reiki terapeutaként, valamint vastu shastra tanácsadóként tevékenykedett már Indiába, Angliában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában, Mauritsiuson, a Fidzsi-szigeteken, Dubaiban és most Magyarországon.
- A csidambara-i Natarádzsa (Siva) templom… - 2023. jún 12.
- Egy csodálatos, alig fűszeres indiai káposztás fogás, fillérekből… - 2023. jún 10.
- Egy kis védikus kultúra: Mi az érettség?! 12 pontban… - 2023. jún 07.
