Egészség

A csakrarendszer VI. – Ajna csakra

Szerző: Jóga Magazin · 2009. nov 12.

Ajna Csakra
(Homlokcsakra)

Emlékszel mit álmodtál az elmúlt éjjel? El tudod képzelni milyennek szeretnéd érezni holnap a testedet? A képzelőerőnk nyújtotta képességeink – a múlt vizualizálása, a jövőre vonatkozó pozitív képek létrehozása, valamint a fantáziálás – mind a homlokcsakra aspektusába tartoznak. Ajna, a hatodik csakra szanszkrit neve az érzékelés és az utasítás központját is jelenti. A homlokcsakra a két szemöldök közötti pont, a koponya és a tarkó által behatárolt térben nyugszik. Az ibolyaszínt társítjuk hozzá. Míg a „fizikai szemünkkel” az anyagi világot látjuk, a hatodik csakránk a fizikai feletti síkot érzékelheti – a telepátiával, intuícióval, álmodozással, képzelődéssel és a vizualizációval hozható összefüggésbe.

A hatodik csakránk szerepet játszik az alkotásban, az érzékelésben és annak elismerésében, hogy a látottak jelentős hatást gyakorolhatnak ránk. Még ha nem is vagyunk tudatában, mindannyian érzékenyek vagyunk a környezetünkben látható képekre. A cikk szerzője úgy emlékszik vissza a gyermekkorában látott, alkoholt és cigarettát reklámozó óriásplakátok keltette élményre, hogy akkoriban azt gondolta, csak ezek fogyasztásával érezheti magát és a mindennapjait teljesnek. Néhány évvel később cserediákként, Thaiföld utcáin az óriásplakátok helyett Buddha szobrokkal találkozott. Ezek a nyugalmat árasztó, fenséges szobrok ébresztették fel a benső békéjéhez fűződő kapcsolatát.

A túlságosan energetizált homlokcsakra fejfájásban, hallucinációban, rémálmokban és a koncentrációs készség zavaraiban nyilvánulhat meg. Ellenkező esetben, az energiahiányos homlokcsakra jele lehet a rossz memória, a szemprobléma, a minták felismerése során tapasztalt nehézség, illetve az, ha az illető nehezen vizualizál.

A cikk szerzője jógatanárként olykor alkalmazza az óráin a szemek bekötésének eszközét. Az érzékelési tapasztalásunk legnagyobb részét kitevő látás visszavonásával más élményt nyújt a jógagyakorlás. Ez esetben a figyelmüket nem vonja el a terem, más tanítványok megfigyelése, vagy épp a saját testünk kritikus szemmel való méregetése. Ily módon megtapasztalható a pratyahara egy szelete, amely az érzékelések visszavonását jelenti. Az ilyen órákat követően a tanítványok a testükkel és az életükkel kapcsolatos mély benyomásokról számoltak be, mivel a fizikai látásuk visszavonásával megerősödött a belső látásuk.
Egy másik jógikus megközelítés szerint, a homlokcsakra egészségének megőrzése céljából érdemes rendszeresen gyakorolni az alátámasztott előrehajlásokat: például tégla, vagy pléd használatával stimulálhatjuk a homlokcsakra területének működését. Továbbá a pozitív gondolatok ismétlése, illetve a pozitív tartalmú vizualizáció is egyfajta gyakorlási módszer lehet a hatodik csakra egészségének elérésére. Az ilyen megerősítő víziók mágnesként hatnak, bevonzva az elképzelt helyzetet, szituációt az életünkbe.