A Vrittik és a jóga nidra

Satyananda Yoga

A Satyananda Yoga (ejtsd: Szatjánanda Jóga) Sri Swami Satyananda Saraswati (Srí Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí) és irányvonalának követői által kifejlesztett rendszer, amely olyan gyakorlatokat foglal magában, melyek az ősi, tradicionális forrásból erednek.
A Satyananda Yoga a gyakorlatokat a tradicionális módon alkalmazza; az ászanákat a test és az elme kiegyensúlyozására a fizikai testen keresztül, a pránájámát (légzőgyakorlatokat) az energia testen (Ki vagy Csi más rendszerekben) való munka érdekében, és a meditációt, hogy lecsendesítse és fókuszálja az elmét. Szemléletmódja kiterjed a jógikus életmódok tanítására és ösztönzésére, ráadásul nem csak a világi életről lemondottak, hanem családban élők és kezdők számára is.

Latest posts by Satyananda Yoga (see all)

Swami Niranjanananda Saraswati írása

Úgy gondolunk a jóga nidrára, mint egy relaxációs gyakorlatra, a meditáció bevezető gyakorlatára, pedig ez a legegyszerűbb módja az emberi tudat összefüggéseinek legmélyebb megtapasztalásának. A jóga nidra a Satyananda Yoga védjegye. Mit tud? Tegnap a pratjáháráról és a tudat menedzselésének elméleteiről beszélgettünk. Az astanga jóga célja tudatossá válni az elme szintjén, és irányítani a különböző tendenciákat, amelyek anélkül bukkannak fel, hogy tudatosan ismernénk őket. Ezek az ösztönzések, amelyek felbukkannak tudatunk felszínére, a vrittik. A vritti szó azt jelenti: örvénylés, egy visszatérő ösztönzés, amelynek se, vége se hossza. A jóga ötféle vrittit ismer. Azonban ahelyett, hogy a megértésükkel próbálkoznánk, inkább vessünk egy pillantást, milyen alkotóelemek építik fel a vrittit.

 A vritti alkotóelemei

Az első alkotóelem a tudás, a megértés. Részleges megértésünk van arról, hogyan viselkedünk és hatunk egymásra az életben. A megértő aspektus annak a képessége, hogy látjuk, milyen irányba haladunk. A vritti második alkotórésze a reagálás. Ilyenkor nincs ésszerű ítélőképesség, csak egy spontán reagálás a kellemes és fájdalmas, a boldogságot és csalódást okozó dolgokra, amelyek a külvilágból érkeznek. A vritti harmadik alkotóeleme az érzés. Mindig az éppen aktuális helyzet vagy környezet hatása alatt vagyunk, ezek sokféle formát ölthetnek. Lehetnek színesek a gúnák által, pozitívak, negatívak vagy közömbösek. Lehetnek színesek a projekcióink, egónk, törekvéseink által, és a világot ezeken a színes érzelmeken keresztül látjuk. A vritti negyedik alkotóeleme az emlékezet, benyomások, amelyekben részünk volt, és elraktároztuk a tudatunkban, és amelyek vezetik jövőbeni megnyilvánulásainkat és viselkedésünket. Tehát a vritti négy alkotóeleme: megértés, reagálás, érzések és emlékezés.

 A vrittik összehangolása

A vrittik folyamatosan dolgoznak tudatunkban. Nem a tudatosról, tudatalattiról, vagy tudattalanról beszélek, mert a vritti intenzitása más és más a különböző szinteken. Inkább nézzük meg, hogyan hatnak a vrittik az egész tudatra. Azért, hogy összehangoljuk, megtisztítsuk, elszámoljuk, elengedjük a vrittiket, egy folyamatot kell követnünk. Először is fejlesztenünk kell tárgyilagos tudatosságunkat azért, hogy meg tudjuk látni, valójában mi történik körülöttünk és velünk anélkül, hogy a történés hatása alá kerülnénk. Fejlesztve védettségünket a vrittikkel szemben, úgy, hogy tudatossá válunk: ez az első gyakorlat. Másodszor meg kell tanulnunk az elengedést, a relaxációt-lazítást, elengedni a stresszt, amelyet tudatunk, testünk és érzelmeink generálnak mindenféle tudatos ellenőrzés nélkül. Az élet minden történése feszültséget generál, a feszültség az élet természetes velejárója. Azonban, ha a pillanat feszültsége intenzívvé válik, elkezdi negatív irányba befolyásolni a tudat és a test viselkedését. Megtanulni hogyan lazítsuk és irányítsuk a belső és külső feszültségeket: a második gyakorlat. Harmadszorra ki kell jelölnünk egy irányt, hogy kreativitásunk egy szankalpán keresztül nyilvánuljon meg.

Ez az irány tudatos megértése az élet pozitivitásának, és munkálkodás azon, hogy ez a pozitív minőség célunkká váljon. Negyedszerre fejlesztenünk kell a koncentrációt vizualizációs gyakorlatokon keresztül. Talán ez a legfontosabb bármilyen pratyahára technikában, beleértve a jóga nidrát is. Hogyan koncentrálunk? Hogyan fókuszálhatjuk a tudatunkat? Igyekszünk gondolni valamire, aztán felerősítjük ezt a gondolatot. Igyekszünk tudatosítani valamit, aztán felerősítjük ezt a tudatosságot. Igyekszünk egy ponton tartani az elmét, aztán felerősítjük ezt a rögzítést. Ez a koncentráció egyszerű megfogalmazása: nagyon intenzíven nézni valamit a tudat szemén keresztül, és nem engedni, hogy az elme jobbra-balra ingadozzék. Azonban ez a fajta koncentráció több feszültséget generál a tudatban és a pszichében. A koncentráció az egyhegyűség állandó tapasztalása kell, hogy legyen anélkül, hogy bármilyen belső feszültséget vagy reagálást hozna létre. Imagináció és vizualizáció Azért hogy elérjük ezt az állandó, homogén, harmonikus koncentrációt, a jóga a vizualizációt (belső képek látása) és a képzeletet (imagináció) használja. Az imagináció és vizualizáció képessége tulajdonképpen a tudat erejének kifejeződése. Az imaginációnak sokféle változata van. A képzelődés lehet hamis vagy valóságos, fantázia vagy az életben létező valaminek a tudatosítása. Többnyire, amikor a valóság elől megpróbálunk elszökni, hamis képzeteket hozunk létre. A képzelődésnek ezt a formáját a jóga nem fogadja el. A jóga azt mondja, vizsgáld meg a valóságot és éld át ezt a valóságot. A valóság megtapasztalása akkor jön létre, amikor koncentrációt gyakorlunk, amelyben a tudat nem hullámzik. De hogyan edzhetjük magunkat ehhez az egyhegyűséghez? Képezhetjük magunkat azzal, hogy összpontosítunk akár egy fizikai tevékenyégre, és megfigyeljük azt, akár egy szellemi tevékenységre, és megfigyeljük azt, vagy létrehozunk egy képet, képzetet a tudatunkban, amely lehetővé teszi, hogy egy benyomás, emlék felszabaduljon, amely addig a tudatban volt beágyazódva. Hogy ebbe a vizualizációs folyamatba bekerüljünk, megfigyelhetjük a test különböző részeit és létrehozhatjuk mentális képeit. Megfigyelhetünk egy tapasztalatot, amely elraktározódott bennünk a múlt emlékei formájában. Mindegy, hogy ez a tapasztalás fizikális vagy mentális. A hideg vagy forró érzet tapasztalása fizikai tapasztalás. A kellemesség, belső megelégedettség, mértékletesség és élvezet egy belső tapasztalás. A fájdalom, szenvedés és bántás egy belső tapasztalás. Ezeket a tapasztalásokat felszínre tudjuk hozni imagináció formájában.

Egy képzet újraalkotása

A tudat háromféle módon dolgozik. Meg van a képessége, hogy újraalkosson valamit, de amikor a tudat képességei és energiái szétszóródnak, az, amit a fejünkben újraalkottunk, nem lesz tiszta. Ezt úgy hívják imagináció. De ha a képességek ellazulttá és összpontosítottá válnak, akkor az, amit próbálunk létrehozni, egy tiszta kép formájában lesz látható. Aztán eljön egy nap, amikor nem leszünk képesek megérteni, hogy az, amit látunk kívül, különbözik attól, amit belül látunk. Végezzünk egy kísérletet. Hunyjátok be a szemeteket. Csukott szemmel gondoljatok egy virágra, bármilyen virágra és próbáljátok meg látni ezt a virágot a csidakása (chidakash) területén (homlok mögötti tér), a csukott szemetek előtti belső térben. Csak figyeljétek a virág gondolatát és az élményét annak, ahogy próbáljátok felépíteni a tudatotokban a virágot. Tisztán látjátok? Nem. Most éppen imagináljátok. Most éppen összekapcsoltok egy gondolatot magatokban, amely összefügg a memóriával, érzékeléssel, érzésekkel, talán még érzelmekkel is, de a vizuális világosság még nem ez. Ezt imaginációként ismerik. Ahogy képesek lesztek elválasztani a virág vízióját az egymásra rakódott személyes érzésektől, érzelmektől és más dolgoktól, talán képesek lesztek fokozatos meglátni a forma körvonalait. Talán elkezdhetitek látni a virág színét, vagy színeit. Aztán a virág határozott formát és alakot ölt a tudatotokban, vizualizációs folyamattá válik. Amikor képesek lesztek teljesen elválasztani magatokat a virág képzeletbeli képétől és koncepciójától, amikor nem hagyjátok, hogy a virág, amit megpróbáltok újraalkotni a személyes elvárásaitoktól függően legyen színes, akkor a tudatosság intenzitása megjelenik a csidakásában. Darshanná válik, képességgé, hogy látjátok a valóságot az egymásra rakódott emberi tudat mögött. Nyissátok ki a szemeteket.

A tudat három állapota

Meg kell tapasztalnunk a tudat három állapotát: imagináció, vizualizáció és darshan. A tudat minősége minden állapotban változik. Az imaginációban sok gondolat, esemény és érzelem asszociációja van. A vizualizációban ezekből az asszociációkból kevesebb van és csak egy tudatosság marad. Amikor minden asszociáció leáll és a tudatosság intenzívvé válik, ez a darshan, a virág bennetek testesül meg. Ahhoz, hogy eljussunk erre a szintre, el kell kezdenünk gyakorolni a pratyahára alapjait. A partyahára (pratyahara) a tudatosságot fejleszti, a dárana (dharana) a koncentrációt, a djána (dhyana) az egység, a belső harmónia és az egyensúly fejlesztése. A tudatosságban felismerjük a test belső működését, az érzékek dimenzióit, az agyat, a tudatos elmét, a tudatalatti elmét és az élet különböző érintkezési területeinek tudatosságát. Amikor tudatába kerülünk ezeknek a működéseknek, a következő szintre lépünk, amely lehetővé teszi, hogy megtanuljuk hogyan relaxáljunk, lazítsunk, és ne engedjük a mentális reakciókat felbukkanni. Amikor képessé válunk arra, hogy megfigyeljük mentális reakcióinkat, a pratyahara harmadik része kezdődik.

Jóga nidra és antar mouna

A jóga nidra a pratyahara első része, kiterjeszti és fejleszti az egész személyiség tudatosságát, nem csak testi szinten, hanem az elme benyomásaira is, és még a szamszkárákra is kiterjed, amelyek mélyen beágyazódtak a belső tudatba. A jóga nidra folyamata három csoportra oszlik: pratyahára jóga nidra, dárana jóga nidra és djána jóga nidra. Eddig csak a pratyahára jóga nidra alaptechnikáit gyakoroltuk. A könyvek csak a pratyahára jóga nidrát mutatják be, a dárana jóga nidrát vagy a djána jóga nidrát nem. A djána jóga nidrában az alvás vrittijét meghaladjuk és megtisztítjuk. A dárana jóga nidrában az alvás vrittijét a gyakorló az ellenőrzése alá vonja. A pratyahára jóga nidra alvás nélküli alvás, ahol egyszerűen csak megtapasztaljuk, épp mi történik velünk. Tehát a jóga nidra a tökéletes pratyahára fontos részévé válik, mert lehetővé teszi számunkra, hogy következetes módon személyiségünk különböző szintjeivel dolgozzunk. Biztos vagyok benne, hogy ha komolyan gyakoroljátok a jóga nidrát, képesek lesztek megtapasztalni a lazítás, a tudatosság és a szellemi harmónia mélységeit, mert ez lesz az eredménye. Valójában nem tanítok meditációt bárkinek, különösen most, hogy a jóga egyetemen keresztül egy új tanítási korszakba lépünk. A meditáció tabutéma és a meditáció előkészítése kizárólag a jóga nidrán keresztül történik. Amíg a jóga nidrát nem tökéletesítettük, a pratyahárát nem ismerjük teljesen. A pratyahára tökéletesítésének folyamatát segítve a jóga nidra után az antar mouna alap koncentrációs technikáit gyakorolhatjuk. Az antar mouna nyelvtanilag azt jelenti “belső csend”. Ez egy technika, amellyel a tudat tudatos működését  figyelhetjük egy gondolat megfigyelése által. A jóga nidra és az antar mouna gyakorlatai együttesen a tudat felszíni működésével foglalkozik. A jóga azt mondja, hogy kétféle formája van a tudatnak: a megjelenő felszíni és a valóságos, nem megjelenő forma. Mi megtapasztaljuk a felszíni, megjelenő tudatot teljes fényében. Az ego a felszíni tudat tapasztalásának legvégső állapota, és ez az ego negatív ego. Vagyis egy pillantást próbálunk vetni a felszíni tudat alkotóelemeire és a negatív egora, amikor jóga nidrát és antar mounát gyakorlunk.

 

Forrás: Yoga magazin, 1996. szeptember;
a Satyananda Yoga®/Bihar Yoga® tradíció nemzetközi magazinja;
www.biharyoga.net

Ez is érdekelhet...

1 Response

  1. 2012. ápr 20.

    […] A Vrittik és a jóga nidra | AUM Jóga Magazin. Rate this: FacebookLike this:TetszikJelezd elsőként, hogy neked ez tetszik: post! […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A Vrittik és a jóga nidra

| Satyananda Yoga
1