Tibeti jóga

Jóga Magazin
Jóga Magazin

Latest posts by Jóga Magazin (see all)

Beszélgetés a Magyarországon élő tibeti filozófussal, Choegyal Tenzin-nel

Elsőként rólad szeretnénk kicsit többet tudni. Hol születtél, illetve mit és hol tanultál?

Choegyal: Tibetben, azon belül Dél-Tibetben születtem. Nyolc éves voltam mikor édesapám átvitt Indiába, ahol a száműzetésben élő tibeti közösség tagjaként kezdtem az iskolát. Darjeelingben tanultam tibeti nyelvet, tibeti buddhista filozófiát és modern nyelveket, angolt illetve hindit. Végül mester végzettséget szereztem tibeti nyelvből és buddhista filozófiából.

Mióta élsz Magyarországon és mivel foglalkozol itt?

Choegyal: 2003 szeptemberében érkeztem Magyarországra, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola meghívására. Azóta tanítok itt tibeti filozófiát, nyelvet és alkalmanként a tibeti kultúráról is tartok előadásokat.

A jógával mikor és hol kerültél kapcsolatba?

Choegyal: Diák koromban kezdtem el érdeklődni a jóga iránt, körülbelül 1999-től kezdve voltak jógával kapcsolatos tanulmányaim is. Először még nem a fizikai gyakorlatokkal ismerkedtem, hanem könyveket olvastam. Hiszen a tibeti szemlélet szerint a jóga nem csupán fizikai gyakorlatok sorozata, hanem legalább annyira mentális praxis, a tudat fejlesztése is egyben. Különböző helyeken számos olyan tapasztalatom volt, hogy az emberek félreértelmezték a jóga fogalmát: pusztán fizikai gyakorlásként tekintettek rá. Valójában a jóga legalább annyira szellemi, mint testi gyakorlat. Mondhatni, hogy azok a gyakorlatok, melyek pusztán a testre irányulnak, az nem a valódi jóga, csupán csak fizikai torna. Akkor beszélhetünk ténylegesen jógáról, ha a (fizikai) jógagyakorlatokat meditációval együtt végezzük.

Miben különbözik a tibeti jóga a többi jógairányzattól, illetve mik a jellegzetességei?

Choegyal: A tibeti jóga a fizikai megértésen és gyakorlatokon keresztül elsősorban a tudat képzésére fekteti a hangsúlyt. Vegyük példának a légzést, a belégzést és a kilégzést. Mikor beszívjuk a levegőt, arra irányítjuk a figyelmünket, hogy sok érdemet és pozitív dolgot veszünk ezáltal magunkhoz, mikor pedig kilélegzünk elképzeljük ahogy a sok negatív minőség együtt távozik a levegővel. A magasabb jógagyakorlatok közül például a tumo[1] komoly fizikai gyakorlat, végrehajtásához viszont rendkívüli mértékű belső tudati erőnlét szükséges. Külsőségeiben tehát a tibeti és az indiai jóga között nincs nagy különbség, ám mentális, ill. tudati szinten jelentős az eltérés.

Milyen hagyományai vannak a tibeti jógának? Honnan ered?

Choegyal: Tibetben a jóga leginkább a nyigmapa és a kagyüpa rend hagyományában van jelen, ezen belül pedig a tantrajána része, azaz a tantrikus gyakorlatok közé tartozik. Ha megvizsgáljuk a nyigmapa jóga rendszert, láthatjuk, hogy sok gyakorlat az ősi indiai jógatradícióból ered, amit alátámaszt a nyolcvannégy mahásziddha legendája[2] is. Lényegében onnan datálható a jóga Tibetbe kerülése. A kagyüpa rend is ezt a hagyományt vette át, náluk ez a mahámudra. A mahámudra magában foglalja az előbb említett tumo gyakorlatát is, amely ugrásos fizikai gyakorlatokat tartalmaz. Ez már speciális tibeti praxis.

Milyen ágai/módozatai vannak a tibeti jógának?

Choegyal: Nagyon sok, számos különböző típusa van a tibeti jógának. Például az előbb említett nyigmapa és kagyüpa rendek jógái, stb. Mégsem lehet éles határvonalakat, kategóriákat felállítani, hogy ez a gyakorlat ide, a másik pedig kizárólag oda tartozik. Vegyük példának a vadzsra táncot: a vadzsra táncot önmagában nem nevezzük jógának, de tradícionálisan mégis a jóga része. Ami valamennyit összeköti az a légző gyakorlat, ez mindenféle jóga elsajátításának a kezdeti lépése.

Tanítják a tibeti iskolákban a jógát?

Choegyal: Nem. Kizárólag a kolostori képzés keretein belül, a szerzeteseknek oktatják. Ott sem a fiataloknak, a kezdőknek, hanem kizárólag azoknak, akik idősebbek, megalapozottak a gyakorlásban és végigcsinálják a 3 illetve 6 éves elvonulást, csupán ők tanulhatják mélységeiben.

Mesélnél az álomjógáról?

Choegyal: Sajnos nincs túl nagy tudásom a jógának erről a válfajáról. Annyit biztosan tudok, hogy ez a jóga a tudat képzéséről, fejlesztéséről szól. Először is, ha szépet álmodunk nem szabad e tapasztaláshoz ragaszkodnunk, ugyan úgy, ha rosszat álmodunk, szintén kerülendő a negatív hatás kiváltotta szenvedés. A kérdés, hogy mennyire vagyunk képesek alvás közben fenntartani a tudatosságunkat, kontrollálni a történéseket. Például, ha napközben jógát gyakorlunk, akkor azt a tudatállapotot továbbra is meg kell őrizni, fenn kell tartani alvás közben is. Ezt jelenti az álomjóga. Alvás közben is képesek lehetünk folytatni a napközbeni gyakorlást. Tehát ha sokat és helyesen gyakoroltunk az életünk során, akkor a fizikai testünk halála sem képes megszakítani ezt a folyamatot, azaz a bardó[3] állapotban is fenn tudjuk tartani az éber tudatosságunkat.

Milyen tanácsaid vannak a nagyvárosi jógagyakorlók számára, illetve mennyire befolyásolja a környezet a jógikus életformát?

Choegyal: Ha valaki erőfeszítéseket tesz arra, hogy megismerje és képes legyen irányítani, ellenőrzése alá vonni a tudatát, annak teljesen mindegy, hogy egy nagyvárosban vagy egy magányos helyen él. Bárhol legyen is, ha a célja a tudatának megzabolázása, akkor másodlagossá válik a kérdés, hogy városban van-e vagy egy kicsi faluban vagy éppen egy elvonuló helyen teljes magányban. A kérdés, hogy ellenőrzése alatt tartja-e a saját tudatát vagy sem.

[1] A tumo egy olyan speciális tibeti jógagyakorlat, mely a belső hőt kelti fel. Azok a jógik, akik ezt a gyakorlatot alkalmazzák képesek a legnagyobb hidegben, akár egy szál lenge ruhában naphosszat egyhelyben ülve meditálni.
[2] VII. és XII. század közti indiai buddhista megvilágosodás-történetek, melyek sokáig szájhagyomány útján terjedtek, majd tibeti mesterek jegyeztek le. A tanítások feletti tanítás, a tantra is ezidőtájt jelenik meg, amit a történetek hűen tükröznek.
[3] A bardó a halál és a következő újratestesülés közti köztes létállapot, amit a tudatossági szintünktől függően „élünk” meg, és ez a mentális szint határozza meg a következő születés helyét és minőségét, ill. az esetleges megszabadulást a születések körforgásából.

Az interjút készítette: Ábrahám Linda

Ez is érdekelhet...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Tibeti jóga

| Jóga Magazin
0