Pránajáma irányzatok – III. Integrál Jóga

Jóga Magazin
Jóga Magazin

Latest posts by Jóga Magazin (see all)

A mozgás és meditáció összefonódása

A Swami Satchidananda által kifejlesztett integrál jóga tradíció minden jógaórába beépíti a pránajámát. Egy tipikus óra ászanával kezdődik, pránajámával folytatódik, és ülő meditációval ér véget.

“Az integrál jóga rendszerében a hatha jóga óra módszeresen viszi az embert egyre mélyebbre” mondja Swami Karunananda, tapasztalt integrál jóga oktató. “Az ászana a test meditációja, a pránajáma a légzés és a bennünk levő finom energiafolyamok meditációja, majd ezután egyenesen az elmével dolgozunk, azzal a végső céllal, hogy túllépjünk testen és elmén egyaránt és megtapasztaljuk a felsőbb Önvalót.”

Ászanagyakorlás közben a tanítványokat arra is kapnak utasítást, mikor lélegezzenek ki és be, de egyéb légzésmanipulációra nem kerül sor. Az óra pránajáma részében – ami kb. 15 percet vesz igénybe a 90 perces órából – a tanítványok egy kényelmes ülőpozícót vesznek fel, keresztbetett lábakkal, és lehunyt szemekkel.

Három alapfokú pránajáma technikát tanítanak a kezdőknek: Deergha Swasam; Kapalabhati – gyors rekeszizom légzés; és Nadi Suddhi – így nevezi az integrál jóga a váltott orrlyukú légzést. Deergha Swasam alatt a tanítványoknak lassan és mélyen kell lélegezni, mindeközben elképzelve azt, hogy alulról felfele teljesen megtöltik a tüdejüket – először a hasat tágítják ki, majd a középső bordakosarat, és legvégül a felső mellkast. Kilégzésnél a fordított jelenséget képzelik el, vagyis a felülről lefele haladó kiürülést, majd a végén has enyhe behúzásával teljesen kiürítik a tüdőket.

“A háromütemű mély légzés minden jógikus légzéstechnika alapja” mondja Karunananda. “Tudományos kutatások kimutatták, hogy hétszer annyi levegőt – tehát hétszer annyi oxigént, hétszer annyi pránát – tudsz be- és kiengedni a háromütemű mély légzéssel, mint egy felületes légzéssel.”

Az integrál tradícióban a Kapalabhati több kör egymás utáni gyors légzésből áll, amely során a has erős behúzásával a levegőt erőteljesen kifújjuk a tüdőkből. A tanítványok 15 gyors egymásutánban következő légzésből álló körrel kezdik, és eljuthatnak több száz légzésig is. A Nadi Suddhiban a jobb kéz ujjait használják arra, hogy előbb az egyik, majd a másik orrlyukat zárják el. Ez a pránajáma a bal orrlyukon át történő ki- és belégzéssel kezdődik, ezt követi egy teljes légzés a a jobb oldalon, majd a teljes minta többszöri ismétlése.

A légzőtechnikák oktatása szigorúan szabályozva van az integrál rendszerben: minden technikát egy bizonyos időtartamig, vagy bizonyos számú körig gyakorolnak. Ahogy a tanítványok fejlődnek, beépítenek ebbe a gyakorlatba bizonyos arányokat – például tízig számolva lélegeznek be, és húszig számolva lélegeznek ki. A tanítványok csak akkor léphetnek tovább haladóbb technikák felé, amikor már megfelelnek egy bizonyos mércének: vagyis amikor a nádik, a test finom energiacsatornái a megfelelő mértékben kitisztultak és megerősödtek.

A légzésvisszatartás beépítését csak haladóbb szinteken tanulják meg. Ezen a ponton a Jalandhara Bandha, az áll-zár kerül bevezetésre. A visszatartás azért fontos, mert “nagy mennyiségű pránát juttat a szervezetbe, és hatalmas vitalitást eredményez” mondja Karunananda. A tanítványok néha gyógyító vizualizációkat is beépítenek ezekbe a gyakorlatokba. “Amint belélegzel, képzeld el, hogy határtalan mennyiségű pránát fogadsz magadba, tiszta, gyógyító, kozmikus, isteni energiát” mondja Karunananda. “Bármilyen számodra vonzó természetes energiát elképzelhetsz. Majd kilégzésnél képzeld el, ahogy a levegővel együtt az összes toxin, minden szemét és minden probléma távozik belőled.”

Eredeti szöveg: Claudia Cummins
Forrás: Yoga Journal



Bookmark and Share

Ez is érdekelhet...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Pránajáma irányzatok – III. Integrál Jóga

| Jóga Magazin
0