Pránajáma irányzatok – II. Astanga

Jóga Magazin
Jóga Magazin

Latest posts by Jóga Magazin (see all)

A cselekvés, légzés és figyelem egyesítése

Azokon a műhelygyakorlatokon, ahol különböző jógatradíciókból kerülnek ki a tanítványok, behunyt szemmel is ki lehet szúrni az Astanga gyakorlókat. Ők azok, akik tádászanában állva is olyan hangokat hallatnak, mint Darth Vader a Csillagok háborújában. Mindez azért van, mert Ujjayi légzést gyakorolnak, amit ebben a tradícióban az összes erőteljes szekvencián végig kell vinni.

Az Astanga oktatók szerint a mély és ritmikus légzés táplálja a belső energetikai lángot, és így melegíti és gyógyítja a testet. Nem utolsó sorban pedig az Ujjayi légzés segít az elmének fókuszálni azáltal, hogy minduntalan visszatér a légzés finom hangjához, az elme kénytelen fókuszálni és lecsendesedni.

“Mivel az Astanga gyakorlás igen légzésorientált, igazából amint elkezded a gyakorlást, már kezded a pránajámát is”

mondja Tim Miller, aki már több mint két évtizede tanítja ezt a módszert.

Az Astanga tradícióban az Ujjayi légzést egyszerre tanítják a Mula Bandhával (alsó zár) és az Uddiyana Bandhával (gyomorzár). Ez azt jelenti, hogy légzés közben a medencefenék és a has befele és felfele húzódik, és így a levegő a felső mellkasba irányul. A tanítványok azt az utasítást kapják, hogy belégzés közben előbb az alsó mellkast tágítsák, majd a középső bordakosarat, és legvégül a felső mellkast.

Az ülő pránajáma gyakorlatok szintén részei ennek a tradíciónak, ámbár Miller úgy tudja, Patthabi Jois, az Astanga jóga atyja 1992 óta nem oktatja ezt a csoportjainak. Ma már csak kevesen tanítják ezt a hat különböző pránajáma technikából álló sorozatot. Ezeket a gyakorlatokat, mivel egymásra épülnek, egymás után kell elsajátítani; ülő helyzetben, nyitott szemmel kell őket gyakorolni. Miller azt mondja, hogy általában csak olyan tanítványoknak vezetik ezt be, akik mögött legalább három-öt év gyakorlás van, és elsajátították az Astanga jógának legalább az első ászanasorozatát.

“Patanjali azt írja a jóga szútrákban, hogy előbb megfelelően el kell sajátítani az ászanákat, mert hiszen a pránajáma gyakorláshoz kényelmesen kell ülni” mondja Miller. “Ez nem föltétlenül azt jelenti, hogy az embereknek muszáj háromnegyed órát padmászanában (lótuszülésben) ülni, hanem találniuk kell egy olyan ülőhelyzetet, ahol egyenesen és viszonylag nyugodtan tudnak ülni.”

Az első technikában a tanítványok Ujjayi légzést gyakorolnak, szünetet tartva a kilégzés végénél; ezt hívják Bahya Kumbhakának. Majd megfordítva, a belégzés végén tartanak szünetet; ez az Antara Kumbhaka. Miután jól elsajátítják ezt a technikát, ezek a gyakorlatok szervesen beépülnek egy sorozatba: három Ujjayi légzésvisszatartás nélkül, három Ujjayi kilégzés-visszatartással, és végül három Ujjayi belégzés-visszatartással. Mula Bandhát és Uddiyana Bandhát mindvégig használnak, míg a Jalandhara Bandhát, az állzárat csak a kilégzés visszatartásakor alkalmazzák.

Az Astanga második gyakorlatsorozata az első sorozat légzésvisszatartásait alkalmazza minden egyes teljes légzésciklusra, vagyis visszatartja a légzést mind ki- mind belégzéskor. A harmadik gyakorlatsor a másodikra épül, ezúttal hozzáadva a váltott orrlyukú légzést, míg a negyedik a Bhastrikát (Fújtató Légzés) építi be, ezt a gyors, erőteljes rekeszizomból végrehajtott légzést – ez az Integrál Jóga Kapalabhati légzéséhez hasonló. A haladóbb gyakorlatok erre az első négyre épülnek, egyre bonyolultabb és nehezebb légzésmintákat hozva létre.

“Azt látom, sokakat elijeszt a pránajáma; ennek ellenére azt hiszem, ez a jóga legfontosabb része” mondja Miller. “Az emberek éveket töltenek az ászanagyakorlással, azért, hogy kialakítsanak egy ‘jó ülést’. Remélem, egy ponton majd használni is fogják ezt valamire.”

Eredeti szöveg: Claudia Cummins
Forrás: Yoga Journal



Bookmark and Share

Ez is érdekelhet...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Pránajáma irányzatok – II. Astanga

| Jóga Magazin
0