Nancy Gilgoff: az én tanítási módszerem

Csák Gergely

Csák Gergely aikido- és gerincjóga oktató. A Zumm Aikido Egyesület és a Gerincjóga Klub vezetője. Civilben szociológus és nagy brownie-rajongó.

Nancy Gilgoff szép, őszinte írása a gyakorlásról, tanításról, tiszteletről, szeretetről, (ön)elfogadásról és kinek még miről.

Miután Nancy Gilgoff elolvasta a nemrég posztolt írásomat (Miért gyakorlom a teljes második sorozatot), késztetést érzett, hogy válaszoljon az egyik kommentben feltett kérdésre, miszerint miért nem változtatott a tanítási módszerén az évek folyamán. Íme a válasza:

Olvastam az alábbi írást és a bejegyzéseket és természetesen sok hozzáfűznivalóm lenne hozzájuk. Nem gyakran válaszolok blog-okra, de szeretnék Jose-nak egy kérdésére válaszolni, melyben azt kérdezi, hogy ha annyira tisztelem Guruji tanítását, akkor én miért nem alkalmaztam a változtatásait a tanításomban.

Nagyon jó kérdés és jó kiindulási pont. Igazából én is változtattam pár dolgot. Például tanítom a plusz karmozdulatot a prasarita-k között és pár dristi-t is máshogyan tanítok mint azelőtt. Ezek azonban inkább strukturális és nem magán a “módszeren” való változtatások.

Kérdések Guruji-tól

Az évek során nagyon sokszor megkérdeztem Guruji-t: “Hogyan tanítsak?”. Mindig ugyanazt válaszolta: “Úgy taníts, ahogyan tanítottam neked”. Annak az évnek a februárjában, amikor meghalt, újra megkérdeztem őt. Tudtam, hogy hamarosan meg fog halni és lehet, hogy többé nem találkozom vele. Könnyek között, szinte mentegegetőzve mondtam neki: “Guruji, minden megváltozik… mit fogok csinálni…hogyan tanítsak?”

Az utolsó válasz

Hezitálás nélkül ezt válaszolta: “Úgy taníts, ahogyan tanítottam NEKED”. Nagyon kihangsúlyozta, hogy NEKED. Ugyanazt mondta, mégis más hangsúllyal. Ilyet soha nem csinált előtte. Majd mosolygott és jót nevettünk a félelmeimen. Szóval, Jose, ez az AMIÉRT így tanítok. A legmélyebb szeretetből, hálából és tiszteletből iránta, úgy tanítok ahogy mondta nekem. Ahogy NEKEM tanította.

Igazából ez az egyetlen mód ahogy én (és bárki más is) ezt a gyakorlást tovább tudom adni.. A saját tapasztalatomból. Úgy hangzik, hogy te is ez alapján tanítasz. És azt mondom, ez így helyes. Mindannyian csak azt taníthatjuk, amiről tudjuk, hogy számunkra működött, ami belülről jön. Mivel az emberek különbözőek, különféle megközelítések szükségesek, attól függően, hogy milyen a fizikai, mentális és spirituális állapotuk.

Egyik nap első sorozat, másik nap a második

Még egy dolgot megjegyeznék itt… Bár az első és a második sorozatot egymás után tanultuk, Guruji azt mondta, hogy a napi gyakorlásunk során egyik nap az elsőt, másik nap pedig a másodikat gyakoroljuk. Hogy ne együtt gyakoroljuk a kettőt. A mostani gyakorlók úgy látom nem ezt a módszert követik. Naponta gyakorolják mindkét sorozatot, és néha még a harmadikból is hozzátesznek. Így nem csodálkozom, hogy kiégnek.

Mysore-ban rendben van, ha így gyakorlunk, de otthon, ahol éljük a hétköznapjainkat (munka, család, iskola, stb.), egyszerre csak egy sorozatot jó, ha gyakorlunk, vagy szétválasztjuk a kettőt egy előre megadott módon. Ez pedig közvetlenül Guruji-tól jön.

Egymást elfogadva

Úgy gondolom, talán Guruji-nak a legnagyobb tanítása az elfogadás és a hihetetlen nagy türelem volt. Igazi “vad” csapat voltunk/vagyunk és ő mégis befogadott mindannyiunkat a saját és a családja életébe. Talán sokkal mélyebben ismert minket, mint mi saját magunkat. Mindenkit úgy tanított, ami csak rá volt érvényes. Engem máshogy, mint azokat akik erősek és egészségesek voltak. Ma ezek a srácok máshogy tanítanak mint én. Ez így is van rendjén.

Ahogy ő elfogadott minket, úgy mi is el tudtuk fogadni saját magunkat és egymást. Ez a jóga. Ez a kulcs, hogy elfogadtuk egymást és magunkat is…és ez most is így van.

Annak ellenére, hogy különbözőek a módszereink, az egymás iránti tisztelet megmaradt. Ma, az astangik későbbi generációinál nem nagyon tükröződik vissza ez az attitűd. Úgy látom, hogy inkább “az enyém jobb a tiédnél” hozzáállás van, amit zavarónak találok.

A tökéletes gyakorlásról és a tökéletes pózról

A tökéletes gyakorlás az, amit heti 6-szor végeznek (kivéve teliholdkor, újholdkor persze, és a női napokon). A “tökéletes” póz az, ahogy éppen csinálod, nem az, ahogyan David Swenson-t vagy Kino-t látod abban a pózban. Azt hiszem mind arra vágyunk, hogy úgy csináljuk, ahogyan ők. De a valóság az, hogy abban a pillanatban, legtöbbünknek ez nem úgy sikerül. És ez így jó, ahhoz, hogy a jóga megtörténhessen.

Egy póz akkor tökéletes ha fájdalom és stresszmentes… csak a légzés van. A tökéletes módszer pedig, megtalálni ezt a saját gyakorlásunkban, “tanárként” pedig az a szerepünk, hogy segítsünk másoknak ezt megtalálni. Amint erre rátalálunk, már nincs olyan nagy jelentősége annak, hogy milyen lassan vagy gyorsan tanuljuk meg az első vagy második sorozatot. Gyakorolj, mindig térj vissza a lélegzésedhez… és élvezd a gyakorlást.

Ez Guruji jóga rendszere. Szerintem.

Szerző: Louise Jolly / Nancy Gilgoff / fordította: Bod Orsolya

forrás : www.ashtangabrighton.com/ http://ashtangayogalab.tumblr.com/

Ez is érdekelhet...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Nancy Gilgoff: az én tanítási módszerem

| Csák Gergely
0