Mi a terved?

Jóga Magazin
Jóga Magazin

Latest posts by Jóga Magazin (see all)

Tapasztalt tanárok beszámolói arról, hogyan segít a felkészülés és a spontaneitás megfelelő arányú ötvözése leginspirálóbb óráik megtervezésében.

Amikor még friss tanár voltam, rengeteg időt töltöttem az óráim megtervezésével. Olyan tanárokat igyekeztem utánozni, mint Gurmukh Kaur Khalsa, akinek az órái latszólag mindig egy tökéletes koreográfiára voltak felépítve. Kézikönyvek fölött görnyedezve olyan szekvenciákat próbáltam kiválasztani, amit még soha nem tanítottam azelőtt. Aztán arra is szántam időt, hogy megtaláljam a helyes meditáció-témát, ami majd kiegészíti a jógagyakorlatokat. Ezután átböngésztem spirituális és önsegítő témájú könyveim tetemes gyűjteményét, olyan idézeteket, anekdotákat és témákat keresgélve, amire felfűzhetném az egészet. Jegyzeteket készítettem kis kártyalapokra, hogy segítsenek a gyors felidézésben. Kivonatokat készítettem, másoltam, nyomtattam. Végül a könyvtáram cd és kazettaanyagából (a kilencvenes években jártunk ekkor) összeállítottam hozzá a zenét, ezeket is a kiválasztott könyvek oszlopára tornyosítva. Mindent összevetve, sokkal több időt voltam képes szánni a felkészülésre, mint magára a tanításra.

Volt, hogy ez a fajta felkészülés eredményesnek bizonyult. Leggyakrabban azonban minden ambíciózus tervem dugába dőlt: végigrohantam a szekvenciákon, csakhogy mindegyiket be tudjam szorítani az időbe, a meditációknak nem volt semmi visszhangjuk, és a kiválasztott olvasmányok senkit sem hatottak meg.
Fokozatosan áttértem hát egy másik útra. A felkészülés helyett indulás előtt egyszerűen csak leemeltem néhány kézikönyvet a polcról. Néha már a bemelegítésnél tartottunk, amikor végre kiválasztottam a szekvenciát. Ez a fajta tervezetlenség gyakran vezetett csodálatos, spontán órákhoz. Mégis volt, amikor azt éreztem, jobban sikerült volna az óra, ha csak egy kicsit is átgondolom előtte, ahelyett, hogy egyszerűen csak ellustálkodtam volna az egészet.

Mostanra azt hiszem megtaláltam a tervezés és a spontaneitás végletei között az egyensúlyt, de még mindig nagyon kíváncsi vagyok arra, hogyan tervezik meg más tanárok az óráikat? Hogyan hoznak létre mestereink és mentoraink olyan hibátlanul rezonáló élményeket a diákjaik számára? Ezek a tanárok olyanok, akár a karmesterek, és óráik, akár egy szimfónia. Mint kiderült, a válasz itt is, akárcsak a zenében: a gyakorlat.

A gyakorlat tökéletesít

Gurmukh nemrégen átjött a Golden Bridge NYC stúdióba egy négy részből álló szemináriumot tartani, amelynek a „Sors, Kiválóság és Siker 2008-ban” címet adta. Négy éve, amióta New Yorkba költöztem, ez az első órám a mesteremmel. Ahogy mindig, az óra most is egy kihívás volt, bölcs és tökéletesen kiegyensúlyozott.

Miután befejeztük, megkérdeztem Gurmukhot, mennyi idő alatt készült fel az aznap esti órára. Közvetlenül az óra előtt, mesélte, partnerével, Satyával vacsorázott: „Hat óra előtt három perccel felnéztem az órára és azt mondtam: óh, nem, mindjárt kezdenem kell a tanítást!” Mint kiderült, egészen addig amíg ott nem ült a tanári szőnyegen, Gurmukh-nak fogalma sem volt arról, mit fog tanítani.

De mégsem csak úgy kitalálja az egészet: „Ha már olyan régóta tanítasz, mint én”- mondja a több mint harminc éves tapasztalattal rendelkező Kundalini veterán – „valahogy összeáll.”

A tapasztalat az, ami szikrát ad az ihletnek és erőt az intuíciónak. Órák, órák után, diák, diák után segít abban, hogy sajátunkká tegyünk egy eszköztárat, és értelmezni tudjuk a gondjainkra bízott emberek jelzéseit szavak nélkül is. Ezen a ponton a tanítás már nem a napról-napra való felkészülésről szól, hanem egyfajta merítés az alapjaidból.

De mi van akkor, ha friss tanár vagy, és nincs hosszú évek tapasztalata a tarsolyodban? Honnan tudd, mit kell tenned, amikor nem tudod, mit kell tenned?

Óra a zsebedben

Courtney Miller Naam jógát tanít a new yorki Universal Force Healing központban, de tanítási pályafutását az Iyengar tradícióban kezdte.

„Az elején, főleg az Iyengar jógában, mindent megterveztem” – mondja Miller. „Mindent leírtam. Három különböző órát is meg kellett terveztem ahhoz, hogy úgy érezzem, van elegendő anyagom egy óra megtartásához.”

A technika, ami átsegítette őt az első éven – és amit a mai napig is használ – az az úgynevezett „hátsó-zseb órák” módszere. Ez egy kicsi, de hatékony és kipróbált tartaléka szekvenciáknak, pozícióknak és kriyáknak, amit megpróbál mindig az emlékezetében tartani. „Ha az, amit kitaláltam egy órára, nem működik” – mondja Miller – „tudom, hogy valamelyik „hátsó-zseb órám” viszont fog.”

Ámbár az óráit most már nem tervezi annyira formálisan – sokkal inkább egy téma kibontására, mint ászanák és szekvenciák kiválasztására fókuszál – Miller azt állítja, hogy fejben mindig megtervezi az óráit. Arra is rájött, hogy az ihlete szorosan összefügg személyes olvasmányaival, legyen az a Bhagavad Gita vagy O, az Oprah Magazin.

„Ha sok inspirálót olvasok, mindig van valami, amit bevihetek az órámra” – mondja. „Így az évek során ez valódi prioritássá vált.”

Találd meg a hangod

Elena Brower, egy new yorki Anusara oktató és a Virayoga alapítója, egészen váratlan helyzetekből merít inspirációt.

“Két nappal ezelőtt a Madison Square Garbenben ültem, Eric Clapton és Steve Winwood játszott” mondja Brower. “Hirtelen nagyon világosan előttem volt valami, amit meg akartam tanítani. Ezt valószínűleg néhány hónapig még csak említeni sem fogom senkinek, de tetszik nekem, hogy akár egy húszezres stadionban is érhet egy ilyen bensőséges élmény.

Brower egy nagyon fontos elemet hangsúlyoz: időre van szükség ahhoz, hogy kialakuljon az óra koncepciója, és gyakran szükség van egy fejlődési időszakra ahhoz, hogy a gondolataid beérjenek.
„Néhányszor próbáltam azonnal továbbítani valamit, amire frissen jöttem rá” – mondja Brower – „de nem hangzott hitelesnek, és láttam, hogy a tanítványaim sem voltak rá fogékonyak.”
Egy másik bevált módszer arra, hogy megtaláld a saját hangod – és egyúttal megszabadulj a tervezéstől – az órák ismétlése.

„Ez egy nagyon jó ötlet” – mondja Brower. „Szándékosan ugyanazt vagy hasonló szekvenciákat tanítok egész héten, és így az emberek érdekes kapcsolatba kerülnek a koncepcióval. Abban, hogy folyamatosan valami újat próbálunk mondani, tulajdonképpen több a tékozlás, mint a haszon.”

Megtervezni a tervezést

Az új tanároknak nem adattak meg a tapasztalatból adódó előnyök, de rendelkeznek a „kezdő elméjének” ártatlanságával és nyitottságával. Íme tehát néhány alapelv az óráid megtervezésére:

•    Légy örök tanítvány. Figyelni és hallgatni az életet két óra között igazi revelációkat eredményezhet. “Tanítványként töltöm el minden napomat,” mondja Courtney Miller. Ezen is túl, Miller arra buzdítja a tanárokat, hogy maguk is gyakran járjanak órákra. “Minden tanárnál eljön az az időszak, amikor fogalmuk sincs, mit tanítsanak,” folytatja. “Én ebből mindig úgy kerültem ki, hogy elkezdtem más emberek óráira járni.” És nem utolsó sorban Miller arra is rájött, hogy az ihlet hiánya általában összefügg a saját gyakorlásának lanyhulásával.

•    Használj „hátsó zsebeket” és ismétléseket. Még a frissen beavatott is képes létrehozni és memorizálni néhány olyan szekvenciát vagy gyakorlatsort, amit szükség esetén bármikor elővehet. Szánj időt arra, hogy megfigyeld a tanítványok leggyakoribb problémáit és korlátait; ezekre könnyedén felkészülhetsz. Ahogy pedig Elena Brower javasolja, ne szégyeld ismételni az órákat, akár minden nap, vagy minden héten. Az ismétlés a diákokat segíti fókuszálni egy adott területre, a te tanítási módszered pedig évről évre finomodik.

•    Adj időt magadnak. A gondolatoknak és elképzeléseknek idő kell, hogy beérjenek. Ahelyett, hogy azt éreznéd, hogy folyamatosan valami újat kell vinned a stúdióba, mentálisan vagy fizikálisan jegyezz fel minden új ihletet, majd várj. Engedd, hogy az életed és a gyakorlásod fokozatosan töltse meg lényeggel a tanításodat.

Ahogyan fejlődünk, a tanítás már nem a tervezésről, hanem a felkészülésről fog szólni. Ez egy sokkal finomabb hozzáállás. Az igazi felkészülés azt jelenti, hogy akkor is éber és nyitott vagy, amikor nem tanítasz. Ha egyszerre tudsz tanárként és tanítványként élni, sokkal több tananyagod lesz, mint amennyit valaha is meg tudnál tanítani.

Eredeti szöveg: Dan Charnas
Forrás: Yoga Journal
Dan Charnas majdnem 13 éve gyakorol és tanít Kundalini jógát Los Angeles és New York jógastúdióiban.  Jelenleg tanítási szüneten van, könyvet ír A Nagy Visszatérítés: Hogyan lett a hiphopból globális pop címmel, mely várhatóan a New American Library/Penguin kiadónál fog megjelenni 2009-ben.




Bookmark and Share


Ez is érdekelhet...

1 Response

  1. Nagy Zoltán szerint:

    Köszönöm ezt a cikket, választ kaptam a bennem lévő kétségekre és kérdésekre. Sok sikert G, és sok sikert AUM!
    Hosszú és hasznos életet !
    Z

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Mi a terved?

| Jóga Magazin
1