Méz és tisztított vaj, vagyis gyógyító alapanyagok az Ájurvédában!


Baktai Ádám

Baktai Ádám

Védikus pap at Bhakti Kutir
Védikus pap, az indiai kultúrtudományok és gyógymódok szakértője. Szakterületei a védikus terápiás foglalkozások (Védikus asztrológia, Ájurvédikus gyógyászat, Vastu shastra, Hatha Jóga) és az Orientális egészség megőrző foglalkozások (Zen Shiatsu, Taoista Jóga)

Baktai Ádám 1976-ban született. Nagybátyja révén már 2 éves kora óta a keleti kultúra közelében élt. 15 éves korában Indiába került egy tradicionális bentlakásos kolostor-iskolába, ahol 10 évig folytatta tanulmányait. 7 éven keresztül tanított is az iskolában, majd az utolsó 3 évben igazgatóként is szolgálta az iskola intézményét.1995-ben szentelték pappá. Azóta papként, védikus asztrológusként, jóga oktatóként, shiatsu, ájurveda és reiki terapeutaként, valamint vastu shastra tanácsadóként tevékenykedett már Indiába, Angliában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában, Mauritsiuson, a Fidzsi-szigeteken, Dubaiban és most Magyarországon.
Baktai Ádám

Az Ájurvédában léteznek olyan elképesztő alapanyagok, amelyek idővel nemesednek, és az avasodás, oxidáció, stb., folyamatok révén alkalmazásuk gyógyhatásúvá válik. 

Egyébként ez a jelenség minden természetbéli kultúrában megfigyelhető, ahogyan nálunk a magyar népi gyógyászatban is a pálinka, a bor és az avas szalonna szinte mindent gyógyít a harántsüllyedéstől a szifiliszig.

Természetesen az Ájurvédában is ismerik a bor és a pálinka készítési folyamatait és a gyógyhatásait is, de ezekből az anyagokból hihetetlenül kis mennyiséget visznek be a tradicionális indiai gyógyászatban!

De én most nem is ezekre az alapanyagokra koncentrálnék, hanem a mézre és a ghíre! 

Az Ájurvédában a 100 éves ghí, és az 50 éves méz amolyan szuper food, kategóriás alapanyagok. Pontosabban csak a méz az, mert azért a 100 éves ghít nem eszik meg, de kenik mindenre, ami komolyabb terápiát igényel.

Egyébként nem durva a cucc, csak egy kicsit teve hányás illatú. De én már kentem azt mindenféle bőr nyavalyára és mindig elképesztő hatása volt.

Indiában a mai napig igen gyakori az, hogy a gyermekek folytatják a szülők munkáját, pályáját az Ájurvédikus terapeuták körében egy bevett szokás, hogy minden évben vesznek egy nagyobb mennyiségű ghít és mézet, amit majd a déd és szépunokák majd örömmel feltudnak használni a praxisukban.

Természetesen, mint minden ázsiai témában itt is van kis kapu. A ghít már egy év után is terápiás anyagként kezelik, a mézet meg 2 év után.

Szóval csak egyszer kell majd egy nagyobb mennyiségű mézre beruháznunk, aminek egy részét majd pihentetjük, és után majd mindig azt kell fogyasztanunk, míg a frissen vásárolt cucc újra terápiás értékűre érleli ön magát.

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

Ez is érdekelhet...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Méz és tisztított vaj, vagyis gyógyító alapanyagok az Ájurvédában!

| Baktai Ádám
0