Jógaterápia – biztonságosan II.

Jóga Magazin
Jóga Magazin

Latest posts by Jóga Magazin (see all)

A jógaterápia kialakításakor fontos figyelembe venni a tanítvány gyógyszerszedési szokásait, illetve hogy soha ne lépjük át képzésünk és tapasztalataink határait.

A cikk első részében megmutattuk, mennyire fontos a lassú és állandó gyakorlás, illetve hogy tanítványaink megtanulják módosítani gyakorlatsorukat aszerint, hogyan érzik magukat az adott napon. A mostani, második rész a már említett két dologra összpontosít: hogy jógatanárként mindig vegyük figyelembe tanítványaink gyógyszerszedési szokásait, és hogy csak saját képzésünknek megfelelő biztonsági zónán belül maradjunk, mikor tanácsokat adunk.

Gyógyszerek mellékhatásai

Amikor kialakítunk egy jógaterápiás gyakorlatsort (ászanák, légzőgyakorlatok, meditáció stb.), ne csak a tanítványok egészségügyi állapotát és általanos fizikai alkalmasságát tartsuk szem előtt. Arra is oda kell figyelni, hogy a tanítvány szed-e valamilyen gyógyszert, illetve ha igen, milyet. (Ez persze azt jelenti, hogy meg kell kérdeznünk tőle.) Néhány antidepresszáns, nyugtató és magas vérnyomás elleni gyógyszer okozhat például szédülést, ha a tanítvány előre hajló ászanákból egyenesedik fel. Ilyen esetekben a legjobb megoldás, ha a kijövetel lassú és tudatos, akár rá is teheti a kezét egy széktámlára, hogy így segítse a kiegyenesedést.

Ha a tanítvány vérhigítót szed, vigyázni kell az olyan ászanákkal, amelyekben elveszítheti egyensúlyát, mivel az esés belső vérzést okozhat. Ha például az általad előírt gyakorlatsorban szerepel a fapóz (vriksāszana) vagy a fejállas (sírsászana), jobb a fal melletti gyakorlást javasolni, még akkor is, ha nem feltétlenül lenne rá szükség. Jobb biztonságban gyakorolni, mint utólag sajnálkozni.

Ha nem vagy biztos bizonyos gyógyszerek mellékhatásaiban, a legjobb, ha kikéred tanítványod orvosának vagy fizikoterápiás kezelőjének tanácsát, hogy egy-egy gyógyszer hogyan befolyásolhatja a gyakorlást. Természetesen utánanézhetsz magad is az interneten vagy a fogyasztói gyógyszerkatalógusban. Ennél a megoldásnál azonban érdemes figyelembe venni, hogy ezek a források legtöbbször túl sok mellékhatást írnak le anélkül, hogy megkülönböztetnék az általános, gyakran előforduló mellékhatásokat a ritkábban előfordulóktól.

Tartsd szem előtt a képzettséged és tapasztalataid határát

Hogy elkerüljük a sérüléseket, legyünk őszinték magunkhoz és tanítványunkhoz is azzal kapcsolatban, mi az, amire tényleg tudjuk a választ. A legtöbb orvosnál és nővérnél kialakul egyfajta hatodik érzék, ami segít felismerni, mikor jön el az a pillanat, amikor segítséget kell kérni egy specialistától. Jógatanárként mindannyian kialakíthatjuk ezt a hatodik érzéket. Amikor a jógát gyógymódként alkalmaznánk, és a tanítvány problémájához nem értünk, vagy valamilyen oknál fogva nem érezzük, hogy helyesen tudjuk kezelni, kérjünk segítséget, vagy javasoljunk egy nálunk tapasztaltabb jógatanárt. Idővel egyre több tapasztalatot szerzünk majd, biztosabban kezelünk sokféle problémát. Egyre inkább képesek leszünk megérzéseinkre hallgatni, hogy felismerjük mikor érkeztünk el saját határainkhoz.

Bármennyire is csábító, soha ne próbáljunk diagnosztizálni. Hacsak nincs a jógaterápia mellett más egészségügyi végzettségünk, a diagnosztizálás nem a mi asztalunk. Jobb, ha nem javaslunk vitaminokat vagy más kiegészítő gyógyszereket, mivel ezek nem tartoznak a jógaterápia eszközei közé. Ha esetleg alternatív energia terápiát vagy ájurvédikus módszereket javaslunk a jógaterápia kiegészítésére, feltétlenül beszéljük meg a páciensük orvosával. Ha diagnosztizálatlan problémával fordulnak hozzánk, bíztassuk a tanítványokat, hogy először orvoshoz menjenek el, így ők is és mi is pontosan fogjuk tudni mit kell kezelnünk. Csak úgy tudunk jógaterápiával segíteni, ha pontosan ismerjük a diagnózist és az egészségügyi hátteret.

Végül pedig soha ne becsméreljük a hagyományos orvostudományt vagy a tanítvány orvosát (még akkor sem, ha véleményünk szerint megérdemelné). Soha ne javasoljuk, hogy hagyják abba az előírt gyógyszerek szedését az orvos tudta nélkül. Bár előfordulhat, hogy a jógaterápiát követően, annak köszönhetően el lehet hagyni némely gyógyszer szedését, esetleg operációk is elkerülhetővé válnak, de hadd hozzák meg ezeket a döntéseket a tanítványok orovosaikkal vagy más egészségügyi gondozókkal megbeszélve.

Tudatosan haladva, ismerve saját határainkat, alapos utánajárással és más specialisták bevonásával elkerülhető, hogy akár véletlenül is romoljon a tanítványok állapota. Mindig emlékezzünk rá, hogy egy sérülés megakadályozhatja a tanítvány előrehaladását, és eltérítheti a jóga útjáról. Gondos odafigyeléssel azonban segíthetünk a gyógyulásban, a felépülésben, és a jógát ismét élvezhetővé tehetjük még egy sérüléssel bajlódó tanítványnak is.

 
Szerző: Dr. Timothy McCall
belgyógyász, a Yoga Journal orvosi tanácsadója 
és a Jóga mint orvosság című könyv szerzője
Fordította: Rita Maximilian 

Ez is érdekelhet...

Jógaterápia – biztonságosan II.

| Jóga Magazin
0