Jóga és a szív egészsége


Gauranga Das

Gauranga Das

Gauranga Das vagyok, 1971-ben születtem. Születési nevem Szücs Gábor. Az Atma Center jógaoktatója vagyok, Agni-jóga és Astanga-jóga órákat tartok. Ha szeretnéd kipróbálni a jógaóráimat, további részleteket az atmacenter.hu honlapon találsz.
Gauranga Das
 

Ha valaki jógázik, akkor mi történik a szívével.

Nos, a rendszeres ászana-gyakorlók tudják, hogy általában csak az állóképességgel és izomerővel egyáltalán nem rendelkező embereknek szokott felszaladni a pulzusuk egy dinamikusabb ászana-gyakorlás, mondjuk egy Ashtanga közben. De aki már hozzászokott, az képes még a nehezebb ászanák közben is megőrizni a lassú, egyenletes uddzsájí légzést asz orron keresztül, és ezzel együtt a pulzusát is viszonylag alacsonyan (maximum a zsírégető tartományban) tudja tartani. 

A jógapózok végzése közben arra törekszünk, hogy minél ellazultabbak legyünk, vagyis hogy minél kevesebb izmot feszítsünk meg. Ilyen értelemben véve tehát megkönnyítjük a szív dolgát, bár az kétségtelen, hogy egyes pózok, például a fordított testhelyzetek vagy az erőteljes csavarások azárt hatással vannak az erekre és a vérkeringésre. A csavaró vagy kulcsoló pózok közben is létrejön a Vena cava inferior elszorítása, illetve a fordított pózoknál az agyi erekben némiképpen megnövekszik a vérnyomás. Ettől eltekintve azt lehet mondani, hogy a jóga-ászanák végzése nem fogja számottetvően fejleszteni a szív pulzustérfogatát és kardió-állóképességét. Ugyanakkor a szív falai nem vastagszanak meg, és a vérnyomás sem emelkedik meg a helyesen végzett gyakorlás közben.

A jóga legnagyobb előnye, ami a szív-és érrendszer egészségét illeti, pontosan a stresszoldás, az ellazulás, a belső feszültségek elengedése. Mint tudjuk, a szívbetegségek kialakulásában jelentős szerepet játszanak a pszichoszomatikus okok, vagyis a képtelenség a stressz megfelelő kezelésére és kivezetésére, a túlzottan feszült állapot, szorongások stb. Ezek oldásában hatékony eszköz lehet a jóga, pránájámával és meditációval kiegészítve.

A pránájáma esetében a magas vérnyomású embereknek nem szokták javasolni a hosszú légzésvisszatartások gyakorlását, de ha normalizálódik a vérnyomás, akkor ők is elkezdhetik a kumbhakákat. A jóga alapvetése azonban az, hogy a kumbhakákat is a pulzus csökkentése érdekében alkalmazzák, ami teljesen eltér egy hétköznapi ember légzésvisszatartásától. Amikor megtöltjük a tüdőnket, és erőlködve igyekszünk minél tovább tartani a levegőt, akkor a vérnyomás felmehet, és a szívet is stressznek tesszük ki. A pránájáma hatása ennek éppen az ellenkezője lesz.

Egy utolsó megjegyzést érdemes azonban hozzáfűzni a témához: van egy kaukktojás, mely pontosan ellentétesen viselkedik a fent leírt folyamatokkal, ez pedig a Bikram-jóga. A 40-42 fokos teremben eleve nagyobb munkára késztetjük a szívet, mivel folyamatosan hűtenie kell a testet a túlhevülés ellen. Az erőteljes izzadás plusz munkával jár a szív részéről, és nem csoda, ha a pulzus és a vérnyomás is felszökik, ha ilyen melegben fizikai terhelésnek tesszük ki magunkat. Nem véletlen, hogy a szauna használatánál is óvatosságra intik a szív- és érrendszeri betegeket. De a Bikram-jógában még rátesznek egy lapáttal a szív terhelésére, mégpedig azáltal, hogy a pózokban minden izmot igyekszenek totálisan megfeszíteni. Bár elvileg lélegezni kellene közben, de még ha valaki nem is tartja vissza a levegőt, az ilyen intenzív izomfeszítés gyakorlatilag blokkolja a rendes vérkeringést.

Bikram ezt büszkén “dugattyú-effektusnak” nevezte el, és valami homályos utalást tett a méregtelenítő hatására. A valóságban viszont mi történik? A gyakorló felveszi a pózt, minden izmát megfeszíti (ahelyett, hogy ellazítaná), és kipréseli belőlük a vért. Egy perc múlva kijön a pózból, és ellazítja az izmokat, megindul a vérkeringés. Utána még egyszer megismétli mindezt. Az ilyen gyakorlás alakformáló, és akár izom-hipertrofizáló hatása is látványos, azonban szívpanaszokra hajlamos embereknek nem ajánlanám. Ilyenkor ugyanis szinte az erőemelőkéhez hasonló terhelés éri a szívet, és nem lepődnék meg, ha pár évnyi Bikram-jóga gyakorlás és feszítgetés szintén a szív falának megvastagodásával és elrugalmatlanodásával járna. 

Ha ehhez még hozzávesszük a rossz diétát (például Bikram egyik kedvencét, a baconos hot-dogot), akkor már kész is a szívinfarktus előszobája. A lényeg annyi, hogy ha valaki szívbeteg, akkor lehetőleg ne 42 fokban jógázzon, és ne feszítgesse közben az izmait, hanem lazuljon el.

Ez is érdekelhet...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Jóga és a szív egészsége

| Gauranga Das
0