Interjú Vadász Ákos Tullióval

Jóga Magazin
Jóga Magazin

Latest posts by Jóga Magazin (see all)

AUM: Mit kerestél, amikor elkezdtél jógázni?

V.Á.T.: Spirituális irányból közelítettem a jógához, több mint tizenhét éve. Misztikumot, az emberben rejlő titkokat kerestem. Vonzott az ezotéria, akartam tudni ki is vagyok valójában. Akkor hagytam abba a harcművészeteket, mert összeegyeztethetetlennek tartottam a belső fejlődésemet azzal, hogy másnak fájdalmat okozok.

AUM: Ki volt az első mestered/tanárod?

V.Á.T.: Miklós Ervin Olivérnek hívták, aki személyesen Selvaraja Yesudian-tól tanult. Yesudian és Haich Erzsébet alapított először jógaközpontot Magyarországon a harmincas években.

AUM: Mi okozott eleinte nehézséget a jóga gyakorlásában?

V.Á.T.: Annak ellenére, hogy a harcművészetekben sokat nyújtottam, és a spárgák könnyen mentek, a jógában kiderült, bizony sok helyen még merev vagyok. Ervin sajnos a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán nem tanított sokáig, így szintén nehézséget jelentett, hogy hiányolnom kellett egy jó tanár állandó és következetes irányítását.

AUM: Visszatekintve gyakorlásod történetére, hogyan változott a fókuszod a jóga területein?

V.Á.T.: Ahogy a tanáraim változtak, úgy ismertem meg az egyes jógarendszereket. Leginkább az Iyengar-jóga tetszett meg, könyvben találkoztam vele. A ’90-es években nem volt nagy választék, az Iyengar-jógát egy amerikai tanártól láttam először. Ez a megközelítés sok ászana gyakorlásra helyezi a hangsúlyt. Rengeteg gyakorlás, hosszú ideig tartva az  ászanákat. Jó példa erre a 10-15 perc fejállás.

Ahogy dr. Faeq Biriától tanultam Párizsban, ez napi 3-4 óra gyakorlást jelentett. És ebben még az elméleti tanulmányozás benne se volt. Például a szútrák recitálása, melyek közül kb. 100-at meg is tanultam, eredetiben. Szóval, ez a fajta napi több órás gyakorlás nem követhető egy nem hivatásos jógaoktatónak. Egy napi 9 órát dolgozó ember – akit még vár a házimunka is – sajnos kevés ideje van magára.

AUM: Hogy találtál rá az irányzatra, amit most képviselsz?

V.Á.T.: Most épp váltásban vagyok, ezért a múlttal kezdem. ’97 környékén kezembe akadt egy angol könyv, B.K.S Iyengar: Light on yogá-ja. Ez határozta meg a következő közel másfél évtizedes gyakorlásomat. Aztán találkoztam a már  említett dr. Faeq Biriával, aki Iyengar úr egyik legközelebbi tanítványa,  és Európa egyik legnagyobb oktatója. Egyébként eredetileg vegyészmérnök. Ez a találkozás évekig tartó tanuláshoz, külföldre járáshoz vezetett. Sokat tanultam tőle. 2012. nemcsak a maja naptár szerint egy korszak vége, hanem az én szakmai életemben is egy váltás.

AUM: Miért érzed, hogy ezen irányzat felé vagy elkötelezve?

V.Á.T.: Kezdetben kell a rendszer, az alapok, mert biztonságod ad. Később azonban korláttá válik, mert minden rendszer hiányos. Mint a művész, aki az ideák világából akar közvetlenül közvetíteni, én is elhívását éreztem a túllépésnek, megújulásnak. Természetesen maradva a mozgás világában, a Body&Mind kategóriában, ahol kétszer is Presenter of the Year díjat nyertem. De ez nemcsak rólam szól. A mai, nyugati embernek szeretnék haute couture módon, személyre szabott mozgás- illetve életmódrendszert létrehozni. Kiürítettem az elmém, kitártam a szívem, és a nyugati emberek sajátosságaira, problémáira összpontosítva vártam az ihletet. Jött és jön is. Közel egy éve ezzel foglalkozom titokban. Az ihletet rendszerbe foglaltam, ez a Body&Soul. Vannak benne jógában alkalmazott elemek, szemlélet – hiszen sok az átvehető érték -, de már nem nevezhető jógának. Kis ízelítőt tartok a Body&Soul rendszerből március 25-én a Coca Cola Testébresztő rendezvényén,  illetve április 22-én a Fitness Company Aerobik és Fitnesz Kongresszusán.

AUM: Milyen más jógastílus, megközelítés vonz ezen kívül?

V.Á.T.: Végig ettem az étlapot, és annak idején az Iyengart választottam, mert számomra ez tűnt a legjobbnak. Igazi klasszikus rendszer, ha ebben jó vagy, bármilyen más ászana alapú irányzatban megállod a helyed. 

AUM: Jelenleg mit tartasz fontosnak a tanításban, és mit a saját gyakorlásodban?

V.Á.T.: A kettő nem térhet el nagyon. Nem lehet olyat tanítani, amit nem gyakorolsz. Természetesen a saját gyakorlásomban magasabbak az elvárások, több a feladat. Meditációk, sok böjt, kúrák, komolyabb technikák, rengeteg elméleti anyag, állandó önismeret és személyiségfejlesztés. Ezeket mind nem öntöm rá másra, inkább a nyitott kéz módszerét alkalmazva kínálom. Mindenki elveszi belőle, ami neki kell. Tanításban az életmód (táplálkozás,  mozgás, légzés) szentháromságát hangsúlyozom legjobban. Leginkább a megfelelő táplálkozásra hívom fel a figyelmet, mert nincs az a testgyakorlat, amivel  meg tudnánk szabadulni az ipari ételekkel bekerülő mérgektől,  salakanyagoktól. Értelmetlennek tartom a napi két óra savtalanító légzést szénsavas üdítőitalok fogyasztása mellett. Mindezt holisztikus alapon (fizikai test, étertest, asztráltest, szellem) egységében nézve. Igazodunk az évkörhöz, és időről időre előkerül az önismeret, a lelki munka. Az őseim rómaiak voltak, innen a nevem, Tullió, tőlük származik  a mondás: Mens sana in corpore sano. Azaz ép testben ép lélek. Az én rendszeremben így hangzik: Body&Soul.

AUM: Miért szeretsz tanítani?

V.Á.T.: Az embert szeretem, és örülök, ha hozzá tudok valamit tenni. Illetve semmit nem teszek hozzá, csak elősegítem a kibontakozásukat, hiszen mindenki teljes és tökéletes lény eredendően. Nagy öröm, amikor látom, hogy a diákjaim fejlődnek, és ráébrednek saját értékeikre. Ettől lesznek sikeresek az életben is!

AUM: Szerinted miért figyelhető meg az az általános jelenség, hogy a jóga nagyobb arányban vonzza a nőket?

V.Á.T.: A jóga eredetileg filozófiai irányzat, ami a spirituális értelemben vett megszabadulást célozta meg. Kizárólag férfiak űzték, elvonulva, egy mesterrel együtt élve és szolgálva őt. A mester pedig egyénileg foglalkozott velük. A jóga Nyugaton elvesztette eredeti célját, és egy divatos mozgásrendszerré változott. A nők pedig jobban követik a divatot, mint a férfiak. Másrészt a nők egészségtudatosabbak, mint a férfiak. Harmadrészt a férfiak inkább  magányos farkasként magukban edzenek, vagy párban, egymás ellen, ami a  versengésről szól. Csapatjátékként pedig inkább a focit választják. Ez a városi csoportos együtt mozgás inkább a nőket vonzza. 

AUM: Szerinted mi a jóga általános célja?

V.Á.T.: Ezt Patandzsali Jóga szútráiban és a Bhagavad Gítában pontosan leírták, más kérdés, hogy előbbi mű legalább 2000, utóbbi 5000 éves. A nyugati ember ettől függetlenül egy kis test-lelki megnyugvást vár el tőle. 

AUM: Mennyiben lehet cél ez egy átlagos, napi 8 órában dolgozó nyugati ember számára?

V.Á.T.: Egyáltalán nem. Ma a jógát másért gyakoroljuk, másképp, mint amiért létrejött. Ez egy kicsit olyan, mintha még mindig fakerekű lóvontatta szekérrel akarnánk közlekedni az Andrássy úton. Más volt akkor az emberiség, és a nyugati ember is más, mint a keleti. Nemcsak az éghajlati tényezők miatt, vagy azért, mert a nyugati széken, a keleti a földön ült.  Holisztikus szempontból a különböző testeik között más a kapcsolat. A nyugatiaknál szorosabb,
keletieknél lazább. A nyugati jobban földelt, a keleti a szellemire nyitottabb stb. A másik pedig a korszellem. Ma az embernek másra van szüksége, mást keres.

AUM: Mit gondolsz, mi napjaink jógatanárainak a feladata?

V.Á.T.: Nehéz kérdés, ez a dolog nagyon elcsúszott. Eredetileg a szó valódi értelemben vett mesterek tanították tanítványaikat. Egy mester tudatszinttel vagy tudatszintekkel van az átlagember fölött. Szó szerint emberfeletti lények, emberi testben élve. A különbség olyan, mint egy ember és egy állat, egy ember és  egy növény, vagy ember és ásvány között. A mester helyett oktatók vannak. Ehhez képest ma már három, sőt egyhavi oktatóképzőket látok.Valaki februárban még konyhás néniként dolgozott a menzán, márciusban már egy gyorstalpaló intézmény oklevelének büszke tulajdonosan.  Hiszek a csodákban, de menedzserből jógaoktató 1-3 hónap vagy fél év alatt? A szemléletváltáshoz idő kell. Vagy csak én fejlődök lassan? Jómagam kizárólag oktatóképző intézményekben összesen 7 évet töltöttem, és még nagyon az elején járok az útnak. Visszatérve a kérdéshez, először is a  jógaoktató vizsgálja meg saját hitelességét, indíttatását. Dolgozzanak saját magukon minél többet! Nemcsak a technikán, de főleg a személyiségfejlődésén munkálkodjon.

AUM: Meditálsz rendszeresen?

V.Á.T.: Igen, napi szinten. Többféle meditációt is végzek, a mesterem javaslatára.

AUM: Nyitott rendszerű órákon bizonyos irányzatok nem javasolják a pránajáma oktatását. Mit gondolsz erről, illetve melyek azok a technikák, melyeket nem rendszeres gyakorlók is biztonsággal  végezhetnek?

V.Á.T.: A légzés figyelése nem okozhat gondot. Már ez is megnyugtatja a stresszes embert. A belégzés és/vagy a kilégzés elnyújtása nyugodtan végezhető, persze nem tele hassal. A légzőgyakorlatok fontosságát, napi használatát nem  győzöm hangsúlyozni. Ezért is tartok rendszeresen légzéstanfolyamot. Májusban is lesz egy. Az állandó helyes légzés, a lélekzőgyakorlatok (igen, k-val) az egészség egyik alapköve. Ugyanakkor amennyire fontos a légzés az egészség és az energetizálás érdekében, annyira nem javaslom a légzőgyakorlatokat tudatmódosító céllal végezni. A megismerésnek ma már más útja van.

AUM: Mi az a tanács, amit itt és most adnál a gyakorlóknak a jógával kapcsolatban?

V.Á.T.: Tekintsenek a jógára mint eszközre, és nem célra ami által teljesíthetik életfeladatukat, dharmájukat. Kérdezzék meg maguktól: miért jógázom, mit szeretnék vele elérni?
Köszönöm a beszélgetést!

 

Vadász Ákos Tullió honlapja:
www.akosjoga.hu

Ez is érdekelhet...

Interjú Vadász Ákos Tullióval

| Jóga Magazin
0