Category: Jógafilozófia

Az öt elem tana a jógafilozófiában

A jóga filozófia szerint az anyagi világ összetevői az öt elem. Ezek a föld, víz, tűz, levegő és az éter. Érdekesség, hogy az öt elem tana némi módosulással más ázsiai tradícióban is előfordul. A kínai orvoslás, kínai asztrológia is beszél az öt elemről. Az öt asztrológiai jelkép és taoista elem a tűz, víz, föld, fém, fa. Ezúttal az öt elem természetét a védikus tudományok szemszögéből ismerhetjük meg.

A jóga nem sport

Inbound jóga » Filozófia » A jóga nem sport A jóga nem sport Bejegyezve 2017-03-16 Szerző inboundjoga — Nincs hozzászólás ↓ A Jóga-szutra, valamint Coubertinnek, a modern olimpia létrehozójának az...

Ha előre tudtam volna…

A bizonytalanság és a jövő miatt aggodalom valóban egy olyan tényező, amely rányomja a bélyegét az ember boldogságára. De igazából azt is mondhatnánk, hogy valahol ragaszkodunk a tudatlansághoz, hiszen az a tény, hogy nem tudjuk pontosan, mikor fogunk meghalni, a halhatatlanság csalfa illúziójával kecsegtet. Csak a legtudatosabb szentek és a felszabadult jógik készülnek tudatosan a halál pillanatára, sőt, egyes írások szerint ők mér meg is tudják határozni, mikor haljanak meg, felülemelkedve a kamra “kötelező érvényű” visszahatásain. Viszont a megvilágosodott bölcs tudja, hogy örök lélek, így számára a test elhagyása csupán egy állapotváltozás, nem pedig tragikus esemény. Azt is tudja, hogy a test mulandóságát nem lehet megmásítani, de mivel nem azonosítja magát vele, nem is bánkódik esetleges megsemmisülése miatt.

Az Om Tat Sat szútra kibontása…

A boldogság érzete egy változó, vibráló, velünk élő jelenség, ami örök, ha már azt elértük.

Tehát az Om Tat Sat azt jelenti, hogy amennyiben a valósággal foglalkozunk, az Om révén, akkor tudunk a jelenben élni, amit a Tat kifejezés fed. És amikor a jelenben vagyunk és a valósággal foglalkozunk a boldogság érzete kikerülhetetlen.

Hogyan kell jógázni?

A tradíció szerint a jóga szellemi út. A testi fittség a jóga hozadéka, nem pedig célja. No de akkor hogyan kell jógázni? Hogyan fogjak hozzá, hogyan kezdjek el jógázni? Jó hír: ha ezt a kérdést feltetted, akkor már elkezdtél jógázni.

A jóga lényege, hogy minden otthonban boldogság legyen

…a jóga lényege, hogy minden otthonban boldogság legyen. Nem a fizikai rándulások, vagyis az ászanák és egyéb, a fizikai testtel kapcsolatos tevékenységek az elsődlegesek, mint sok esetben nyugaton. A jóga valami teljesen más – meditáció. Az erős hit minden placebót hatékony gyógyszerré tehet, miként a kételkedés hatástalaníthatja a legerősebb jogorvoslatot is.

Síva – I. rész

Dr. David Frawley [Pandit Vámadéva Sasztrí] előadása a rishikeshi asramban, 2013. március 10-én Gondolkodtam, miről is beszélhetnék a mai napon. Arra a következtetésre jutottam, hogy mivel éppen Sivaratri éjszakája van,...

Szvámi Ráma: Meghalni tanulni – I. rész

A halál nem az élet vége, hanem csupán egy szünet egy folyamatosan áramló történetben. A Katha-upanisadban Jáma arra tanította Nachikétát, hogy az élet megismeréséhez a halál megismerése szükséges, míg a halál megismeréséhez az életé.

Bhagavad Gita, mint Jóga szent írás?!

A Bhagavad Gita egy nagyon különleges szentírás, mert egyszerre több besorolásban is szerepel a Védikus kultúrában.

Először is természetesen a Bhagavad Gita a Mahábhárata nagy eposz része, hiszen Krisna, a Bhagavad Gitát, Ardzsunának a nagy kurukshétrai csata előtt mondta el.

A bőr működésformája

A savászana értelmezése során Prashant kifejtette, hogy a szervek visszavonulnak működésüktől. A savászana hatásának megértéséhez meg kell értenünk a szervek működésmódját. Prashant Iyengar A Bőr Működésformája (Organology and Sensology in Yogashastra, Szerv-...

Nem nyugtat meg a jóga? Hát nem!

A jógával kapcsolatban kialakult egy trend. Egy világtrend. Ezek szerint a jóga a megnyugvásról, az egyensúlyról szól, a kiegyensúlyozottság megtalálásáról és a testi-lelki egészség megvalósításáról.

A jóga négy útja

A jógáról azt mondják, négy úton járható: karma, dzsnyána, bhakti, rádzsa. De ha meg akarod érteni, a négy nem négy. A rádzsa nem egy a négy közül, hanem a másik három módszertana.

Yoga-sūtra I.15. magyarázat 3. A lemondás (vairāgya) hiányának eredményei

Vannak emberek, akik naponta több órát meditálnak, vagy mindennap eljárnak a templomba, van, aki minden nap elolvassa a teljes Bhagavad-gītāt, vagy van, aki órákat áll a templomi mūrtik, istenszobrok előtt imákat mondva, de ami igazán fontos, az az, hogy közben valójában mire gondolnak. Anélkül, hogy távol tartjuk magunkat fizikai és mentális szinten is az érzékek tárgyaitól nem tudunk „leszokni” az anyagi gondolatokról, mert a vágyaink – a szabályozásukra való képtelenségünk miatt – kontrolálhatatlanul eltérítenek az adott tevékenység tényleges céljátólés szellemiségétől.

Yoga-sūtra I.15. magyarázat 4. A lemondás (vairāgya) típusai és megvalósításának szintjei

A vairāgya anyagi érzéktárgyaktól történő elkülönüléstől a teljes vágytalanságig tartó fokozatos folyamatának alapvetően két szakaszát különböztetjük meg. Amíg a lemondás akaratlagos fizikai, vagy mentális erőfeszítést igényel, addig apara-vairāgyáról, vagyis egy alacsonyabb szintű lemondásról beszélünk, amikor pedig ez az anyagi vágyak teljes hiányának köszönhetően természetesen valósul meg akkor para-vairāgyáról, vagyis magasabb rendű lemondásról beszélünk.

Kéj és szenvedély

    “Csupán a kéj az, óh, Arjuna. Ez a szenvedély kötőerejével való társulásból születik, és később haraggá alakul át: ez a világ mindent felemésztő, bűnös ellensége.” Bhagavad Gítá III.37.*   Gyakran...

Charles Secallus: A jóga popkultúráról

Régebben még egyáltalán nem zavart a popjóga-kultúra előretörése… Olyan dolgokra gondolok, mint a túlzott önreklámozás, a képzetlen tanárok hirdetései, az eltúlzott marketing, a “jóga selfie-k”, vagy olyan ászanák fényképei, amelyeket...

A gyakorlás intenzitása

Patandzsali a Jóga szútrákban mindig a jóga gyakorlóihoz szól, akik csak azután gondolnak az önmegvalósítás tudományának tanítására, miután önmaguk már elérték a megvilágosodást. Nézzük meg tehát, hogy Patandzsali milyen kategóriákat különböztet meg a jógagyakorlók között. 

B.K.S Iyengar a családi életről

Olykor azt kérdezik tőlem az emberek, – mondja B.K.S Iyengar – hogy lehetséges-e jógát gyakorolni és egyúttal családi életet is élni. A saját személyes példám nem elég, hogy ezt megválaszolja? Személyessé válik, ha így beszélek, de kérlek, ezt ne értsd félre. Sok szvámíés tanító él Indiában és Európában, akiket gazdag támogatók segítenek, de engem egész életemben senki nem támogatott, mert egy átlagos családos férfi vagyok.

Jóga: „az örök változás táncában”

A jóga végtelenül sokat adhat annak, aki eléggé nyitott és érdeklődő, hiszen az egyik legősibb önfejlesztő tudomány. A célja az ember visszasegítése az Egység közelébe. Persze mondhatja valaki, hogy szép...

Vivekánanda és a neo-védántikus okkultizmus megjelenése 1.

A neo-védánta a XIX. sz. első 75 évében alakult ki a Brahmo Samaj keretében, melynek jellemző tanai: az önmagát tökéletesítő ember saját akaratára támaszkodása, etikai aktivizmus a keresztény unitarizmus hatására, a vallás világivá tétele: a vallás olyan „tudomány”, amely haszonelvű, végül a Brahmo Samaj pszichologizálja, valamint individualizálja a szellemi tapasztalatot.

Jóga és Daoyin

Lényegi azonosság fűzi-e össze a jógát és a daoyint eltérő megfogalmazásuk ellenére? Avagy két különböző hagyományról van szó, s nagyon kevés közük van csak egymáshoz?

Diwali – A Fény Ünnepe

A hindu hagyományokban a fény a jóságot jelképezi. Diwali ideje alatt olajlámpásokat égetnek az éjszaka során. Az otthonok telis tele vannak ilyenkor lámpásokkal és díszvilágítással. A fesztivál 5 napos; minden egyes napon más pooját (hindu vallási szertartás) tartanak, felajánlva azt valamelyik Istennek vagy Istenségnek.

Dinamikus Nyújtás: A lényed középpontjából

A bőr mozgása az ászana megértéséhez vezet. Érezned kell a nyújtást, egészen a bőr határaihoz. Ahogy mondtam, a bőr a test agya, ami elmondja, mi történik. A bőr, mint egy tükör, visszatükrözi a mentális állapotot, ha feszes, ha puha, ha petyhüdt, ha megduzzadt, ha reszkető, vagy megakadt.

Ahogy a jóga leigázta a Nyugatot

Ha megütközöl azon, hogy most már a sarki boltot is jóga stúdióvá alakították át, akkor Vivekanandát kárhoztathatod azért, mert bevezette a „jóga” kifejezést a köztudatba nyugaton – bár aligha a gyakorlás kultuszára és a drága segédeszközökre gondolt.

Bhagavad-gítá – A Jóga útjai

Bhagavad-gítá – A Jóga útjai

A Gítá nem csak a kiválasztottakhoz szól, hanem az élet minden helyzetében használható, és a spirituális fejlődés legkülönbözőbb szintjein lévő emberek számára ad útmutatást. Sok problémát segít megoldani az életünkben, még akkor is, ha nem hisszük, hogy Krisna Isten.  

3 guru – 48 kérdés

Párhuzamos interjúk Desikachar-ral, Iyengar-ral és Pattabhi Jois-szal
“A jóga nem fizikai – ez nagyon helytelen! A hatha jógát természetesen lehet úgy használni, mint csupán külső gyakorlást, de nem ez a legfőbb jótékony hatása. A jóga képes nagyon mélyre hatolni, és megérinteni az ember lelkét. Amikor a helyes módon gyakoroljuk, megfelelően hosszú időn keresztül, megtisztul az idegrendszer és az elme is.”

A jóga nem hindu, hanem indiai örökség

B.K.S. Iyengar 93 éves korában idén júniusban Kínában tanít. Ez az utolsó külföldi tanítása, annak ellenére, hogy évekkel ezelőtt abbahagyta már külföldi látogatásait, és saját intézetébe visszavonulva tanít. Ez alkalomból készített vele interjút a Times of India.

Miért is gyakorlunk?

Kérdezted már valaha magadtól, hogy miért is gyakorlod a jógát? A legtöbb kezdő tanítvány azt fogja mondani neked, azért kezdett el jógázni, hogy enyítse a hátfájdalmait, megszabaduljon a stressztől, vagy hogy hajlékonyabbá váljon.

Geeta Iyengar: Mindnyájan Karma jógik vagyunk

Geeta Iyengar: Mindnyájan Karma jógik vagyunk

A jóga egy. Akkor miért harcolnak az emberek az én vallásomról vagy a te vallásodról? Talán eltérő az ízlésünk az ételek terén, de maga az étel mindannyiunk számára létfontosságú. A víz mindannyiunk számára létfontosságú. Szóval mint emberek nem nagyon különbözünk.

Meg tudja hosszabbítani az életet a jóga?

Meg tudja hosszabbítani az életet a jóga?

Az egyén felelős azért, hogy átgondolja, mit tegyen az élet és a halál között azáltal, hogy életének értelmet ad és hogy fenségesen, nemesen és méltóságteljesen hal meg. A jóga ezt teszi.

B.K.S. Iyengar válaszol…

Ki volt Patanjali?

Ki volt Patanjali?

Ha már jóideje jársz jógaórákra, előbb-utóbb hallani fogod egy tanárodat idézni a Jóga Szútrákból, a klasszikus, illetve királyi (raja) jóga kézikönyvéből. Ez a könyv legalább 1700 éve keletkezett, és 195 aforizmából (szútrából), vagyis bölcs kijelentésből áll. De mit tudsz Patanjaliról, ezeknek a verseknek az összeállítójáról?

Tibeti jóga

Tibeti jóga

Choegyal Tenzin-nel, a Magyarországon élő tibeti filozófussal, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanárával beszélgettünk a tibeti szemléletről, a tibeti és az indiai jóga közti különbségekről, és az álomjógáról.

Namaszté

Namaszté

A Namaszté köszöntés a szívcsakránkban jelenlévő Isteni szikrába vetett hitünket szimbolizálja. A Namaszté nem más, minthogy egy lélek elismeri minden más lélek létezését. A „nama” bólintást, köszönést, az „as” az egyes szám első személyt, azaz az ént, míg a „te” a második személyt jelenti. Szó szerint tehát a Namaszté annyit tesz: köszöntelek, fejet hajtok előtted.

Zöld jóga

Zöld jóga

Gyakorlati tanácsok, amelyekkel jelentős változást érhetsz el a környezet megóvása érdekében. Egyszerűsítsd az életed, amennyire csak tudod. Légy tudatában annak, hogy milyen hatással van az életviteled a környezetre.

Mi a jóga?

A „jóga” szó a szanszkrit „judzs” szótőből származik, aminek több jelentése van : „megfeszítés”, „iga”, „leigázás” „eggyéválás”. A jóga nem vallás (nincs intézményrendszere, dogmatikája), hanem tudatos, egyéni megtapasztaláson alapuló (ön)megismerési út, melyen bárki elindulhat. Általánosságban az emberi megismerés egyik formája a művészeti, vallási, illetve tudományos megismerési módok mellett.

A megismerés formái: jóga és tudomány

Ahogyan „a jó tudós nagyon sokat tanulhat, elleshet a jó művésztől”, a jóga szemléletmódjának megismeréséből is sokat profitálhat pályája során a kutató. Míg a tudományos megismerésnek nem tárgya az egyéni szubjektum megismerése, sőt azt inkább kiküszöbölni igyekszik, addig a jógikus megismerés alapja az egyéni megtapasztalás.

Kaczvinszky József: Yoga-aforizmák

Kaczvinszky József: Yoga-aforizmák

Kaczvinszky József tanításai a jógáról 365 pontban, az év minden napjára.
“Az ellentmondások áthidalása sohasem a gondolkodás műve és gyümölcse, hanem a megismerésé, mely a gondolatok között, a gondolkodás pillanatnyi szüneteiben bontja ki szárnyait. Hagyd repülni a megismerésből fakadó megértést, ha szárnyra kelt, és ne kényszerítsd a földre újabb kérdésekkel, amelyek azt lerántani készek.”