Gyűjtögető életmód


Gauranga Das

Gauranga Das

Gauranga Das vagyok, 1971-ben születtem. Születési nevem Szücs Gábor. Az Atma Center jógaoktatója vagyok, Agni-jóga és Astanga-jóga órákat tartok. Ha szeretnéd kipróbálni a jógaóráimat, további részleteket az atmacenter.hu honlapon találsz.
Gauranga Das
 

A mai téma valamennyire összecseng azzal, amiről Gregor Maehle is beszélt a meditáció-könyve aktuális fejezetében, ahol arról beszél, hogy a megszerzés és átalakítás tüzét (pittát) át kell változtatni az intelligencia tüzévé (agnivá). Eleinte mindenki a pitta hatása alatt kezd bele a jóga gyakorlásába vagy a spiritualitásba, legalábbis a kitartóbbak, sikeresebbek. Pontosan azért, mert az elhatározásukat az eredmények, szintek elérése, az átalakítás, átalakulás vágya vezérli. Minél többet szeretnének megismerni, megérteni és magukévá tenni a jógából. Úgy is kifejezhetjük ezt, hogy “éhezik” a tudást és a gyakorlást. 

Hogyan is fejeződik ez ki például az ászana-gyakorlásban? Az Ashtangában hat sorozatra vannak bontva a pózok, és már az első sorozat sem túlzottan könnyű. A második-harmadik sorozat gyakorlásáig csak a gyakorlók egy töredéke jut el, a negyedik-ötödik-hatodik sorozatról nem is beszélve. De amíg az embert az újabb és újabb ászanák “megszerzésének”, elsajátításának vágya hajtja, és az alapján hasonlítja magát másokhoz vagy a saját fejlődését abban méri, hogy melyik sorozatban melyik pózig jutott, akkor a gyakorlása még a pitta hatása alatt áll. Ha sikerül agnivá alakítania a pittát, akkor sokkal inkább arra fog koncentrálni, hogy az ászanák napi gyakorlása hogyan változtatja a személyiségét, milyen mentális akadályokat távolít el a fejlődése útjából, és nem a külsőleg elért eredmények segítségével méri a sikert. 

A pránájáma-gyakorlásban is eredmény-centrikussá válhat az ember, és ennek jellemzően ugyanolyan veszélye van, mint a túlerőltetett ászana-gyakorlásnak. Ha nem vagyunk elég figyelmesek a saját testünkkel szemben, akkor túlerőltethetjük például a légzésvisszatartásokat, és fizikai vagy energetikai zavarokat idézhetünk elő vele. Ha a sikerünket a pránájámában azzal mérjük, hogy milyen hosszú kumbhakákat tudunk végrehajtani, akkor a pránájámánk még a pitta hatása alatt áll. Márpedig a pittát ki kell vezetni, vagy át kell alakítani agnivá ahhoz, hogy a pránájáma valódi mentális hatásait meg tudjuk tapasztalni. Ha mér képesek vagyunk arra figyelni, hogyan csendesedik el az elménk a pránájáma hatására, és meg tudjuk tapasztalni azt, hogy nem vagyunk azonosak a testünkkel, a légzésünkkel és az elménkkel, akkor már sikeresebb lesz a pránájámánk.

A meditáció és a filozófia tanulmányozása során is jelen lehet ez a gyűjtögető mentalitás: gyűjtjük a meditációs élményeket és lelkesen dicsekszünk vele másoknak, a Kundaliní felébresztésének minél intenzívebb módszereit keressük, még akkor is, ha nem állunk teljesen készen rá, a misztikus képességek után áhítozunk, vagy éppen a tudás morzsáit gyűjtögetjük és a megszerzett tudásunkkal büszkélkedünk. 

Ezzel szemben Patandzsalí azt mondja, hogy aki szert tett a vivékára, vagyis a megkülönböztető tudásra, az elveszíti az érdeklődést a további megismerendők iránt. Pontosan azért, mert az agni és az intelligencia feladata nem a megszerzés, birtoklás, elsajátítás, hanem a megkülönböztetés. Amint az élőlény képessé vált arra, hogy folyamatosan megkülönböztesse a Tudatot az azt befedő rétegektől, megérti, hogy nincs szüksége arra, hogy bármit is megszerezzen vagy birtokoljon, mert attól nem lesz sem több, sem kevesebb. Tudja, hogy célja csupán egy: megállapodni az Önvalóban és abban leledzeni, és ez tökéletesen boldoggá teszi. 

Ez is érdekelhet...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Gyűjtögető életmód

| Gauranga Das
0