Az ászanák természete

Jóga Magazin
Jóga Magazin

Latest posts by Jóga Magazin (see all)

Amikor a jógik ráébredtek a világegyetemmel való egységre, mindez belülről fakadó fizikai pozíciókban nyert kifejezést.

1. kép - Én vagyok a fa. A fa én vagyok. - Ezt a vörösfenyőt 1908-ban ültették, több mint 100 éves.

Több ezer éve, egy férfi lehunyt szemmel ült, meditációba merülve. Akkor már tudatában volt annak, hogy minden létező egy. Kinyitotta a szemét és egy csodaszép, erős fát pillantott meg. Anélkül, hogy kizökkent volna a meditatív állapotból és az „ott lévő” fát látta volna, újfajta módon észlelte a valóságot. Első alkalommal tapasztalta, hogy nincs különbség közötte és a fa között. Ugyanabból a molekulákból épülnek fel, ugyanazt a levegőt lélegzik be, hatással vannak egymás életére – lényegében ugyanaz a létező, kétféle fizikai formában. Vagyis Ő és a fa egyek voltak.

Ez volt az azonosulás, az összetartozás és az egység pillanata. Ez volt a jóga. Nem tudta pusztán a tudatába bezárni a „fa-lét” túláradó érzését. Fizikailag is ki kellett fejeznie az egyesülést. Mintha egy belső hang súgta volna, a férfi felállt, egy lábon egyensúlyozott, karjait a magasba nyújtotta a fa-érzés (bhav) szenvedélyes manifesztációjaként. Csak állt kitartóan, belemerülve a tapasztalásba: „Egy fa vagyok, tudom, hogy ilyen érzés fának lenni…”

Ez volt a hatha jóga kezdete. A szavakon túl, a jóga az egység megtapasztalása, mindaz amiről azt hittük, hogy csak rajtunk kívül létezik. A képen látható jógik egy belső utazás során fedezik fel az ászanák természetét. Mivel a hangsúly a külső környezetünkön van, főként a természethez való kapcsolatot erősítjük. Ahogyan a jógik, mi is túl gyakran összpontosítunk a pózok élettani hatására vagy anatómiai felépítésére. Egy ponton túl viszont, mindnyájunknak emlékeznünk kell arra, hogy megtestesülései vagyunk egy fának, egy gémnek vagy éppen egy lótuszvirágnak.

  

2. kép - Ekapada Rajakapotasana (galamb póz) - Keshni Kashyap, író - „A galamb megnyitja a csípőm, és kreatívnak érzem magam.”

3. kép - Simhasana (oroszlán póz) - Steve Ross, jógaoktató - „A világ JÓ. A jóga egy buli.”

4. kép - Vatayanasana (repülő ló póz) - Jesse Schein, jógaoktató - „Szeretem ezt a pózt, mert erőteljesen nyitja a csípőt és a vállat. Emellett kiegyensúlyoz és arra késztet, hogy összpontosítsak a dhristi-re. Nagyszerű eggyé válni a csípővel, a vállal és a dhristivel, közben pedig tartani az egyensúlyt.”

5. kép - Garudasana (sas póz) - Kahshanna Evans, színésznő - „Kedvelem ezt az ászanát. Szeretem, ahogyan összeköti az égieket a földdel. Van valami felemelő abban, ahogyan az istenek és istennők között járunk, összekapcsolódva a megértő és befogadó inspirációjuk által…. Hoppá, úgy beszélek, mint egy vérbeli hippi. Szóval erősnek, szilárdnak és igazán nőiesnek érzem magam, amikor megformálom a sast.”

6. kép - Parsva Bakasana (oldalsó gém tartás) - Vinnie Mario, jógaoktató - www.vinniemarinoyoga.com - „Egy kicsit olyan, mintha repülnék.”

7. kép - Ardha Chandrasana (félhold tartás) - Tom Morley, jógaoktató - „Azért kedvelem ezt a pózt, mert egy pillanatra úgy érzem, mintha repülnék. Érzem az erő és a könnyedség közötti átmenetet.”

8. kép - Krounchasana (kócsag tartás) - Sofia Vassilieva, színésznő, a Médium című sorozat szereplője - „A kócsag tartás egy intenzív nyújtás, visszaállítja a belső egyensúlyt, a test és az elme feszültsége megszűnik, a szív kitárul.”

9. kép - Padmasana (lótuszülés) - Sara Ivanhoe jógaoktató, író - www.saraivanhoe.com - „Akár a földből kibúvó lótuszvirág, én is kiegyensúlyozott vagyok és gyökereimmel mélyen kapaszkodom a talajba….így most már kivirágozhatok.”

10. kép - Urdhva Mukha Svanasana (felfele néző kutya) - Maxine Bahns, színésznő, jógaoktató - „Szeretem az érzéseket, amelyeket ez az ászana előhoz. A mellkasom és a vállam kinyílik, mély lélegzetet tudok venni. Ugyanakkor a gerincem megnyúlik és hajlik, ez segít a deréktáji fájdalmakon, amelyeket néha futás és kerékpározás közben szerzek. Egy finom hátrahajlás, amely élettel tölti meg az egész testet.”

 

 

 

Szerző: Sara Ivanhoe
Fordította: Szabó Orsi

Ez is érdekelhet...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Az ászanák természete

| Jóga Magazin
0