Az ászana eszköz, nem cél


Magyar Iyengar Jóga Szövetség

Magyar Iyengar Jóga Szövetség

A Szövetség célja, hogy támogassa az Iyengar Jóga oktatását Magyarországon és a régióban, és biztosítsa az okleveles Iyengar Jóga oktatók magas szintű tudásának folyamatos fejlesztését és hogy összekapcsolja a hazai gyakorlókat más országokéval, illetve a pune-i intézet munkájával.
Magyar Iyengar Jóga Szövetség

Latest posts by Magyar Iyengar Jóga Szövetség (see all)

Elérkezett a jóga szelfik ideje – annyira, hogy ez már-már egyfajta spam. Tele van az internet blogokkal amelyeken az emberek 30 nap alatt szeretnének különböző pózokat megvalósítani. Hurrá, megvan a spárga, mi legyen a következő? Így néz ki manapság a jóga Nyugaton. De mi lenne, ha felfedeznénk, hogy az ászana csak egy módja annak, hogy eljuss az egóig és tisztán lásd önmagad?

Patandzsali Jóga szútráiban az ászana a jóga harmadik ága a jámák és a nijámák, vagyis a morális elvek után. A jóga 8 ágának leírása csak a második, a gyakorlásra összpontosító könyvben következik, és még ott is csak a fejezet kétharmadától kezdődően. Az ászanákról csak három szútra beszél, és inkább a citta (elme) állapotára vonatkoztatva, mintsem a kivitelezésük módját taglalva.

Miért van a jóga 8 ága ilyen hátul a szövegben? Miért beszél Patandzsali a 196 verssorban csak háromszor az ászanáról? Nem akarok a szanszkrit tudós szerepében tetszelegni – én kezdő vagyok a jógában, hiszen csak 15 éve gyakorlok. De az az érzésem a Jóga szútrák olvasásakor, hogy Patandzsalinak azért nem elsődleges az ászana, mert a cél a gyakorló elméjének elcsendesítése annak érdekében, hogy mélyebben önmagába nézzen és ez a folyamat elvezesse őt az önmegvalósításhoz.

Nyugaton az a probléma, hogy a citta vritti nirodaha (az elme hullámzásának elcsendesítése) nem egykönnyen instragrammolható. A Lululemonnak sem lenne piaca, ha a nyugatiak az elme elcsendesítését többre tartanák mint a skorpió pózt. Ha komolyan vennénk a pratyahárát, a Wanderlust fesztivál szélnek kellene eressze a dj-ket. Az előző posztomban írtam arról, hogy egy friss tanulmány szerint az emberek inkább vetnék alá magukat elektrosokknak, mint 15 perc csendnek. Társadalmunk krónikusan nyugtalan. Nem értékeljük a csend kultúráját. Mindig csak többet és többet szeretnénk elérni. Vitt-e ez előre a társadalmat? Mindenesetre bestresszelt tőle jópár ember – egészségügyi dolgozóként megbizonyosodom erről nap mint nap.

De hát akkor mire is jó az ászana? Az elmére való hatásnak a testi, fizikai eszköze. Egy laboratórium, amelyben fizikailag és mentálisan is felmérhető a belső önvaló. Az ászanák annak érdekében erősítenek, frissítik a vérkeringésed és tesznek egészségessé, hogy megvalósíthasd a dharmádat és szolgálhasd a világot.

És ha már gyakorlod őket, gyakorolj rendesen. Ne csak a tanításokra alapozz. Gyakorold őket úgy, hogy minél többet megtudj magadról. Ne azért gyakorolj, hogy megmutasd, mit értél el. Ez csak egó és téveszme. Egy nap megöregszel, és kevesebbre leszel képes, sőt, isten őrizz, megsérülsz. És akkor mi lesz? Ha egészen addig helyesen gyakoroltál, akkor ez nem fog számítani. Az elméd csendes marad, és tudni fogod, hogy a tudatosságnak kevés köze van a testedhez.

Szerző: Michael Romero – Okleveles Iyengar Jóga oktató

Fordította: Forrai Réka  Okleveles Iyengar Jóga oktató

Forrás: https://iyengarhomepractice.wordpress.com/2014/07/25/asana-as-a-means-not-and-end/

Ez is érdekelhet...

1 Response

  1. Gábor szerint:

    Nagyonjó! Tetszik ez az írás főleg ahogy instagrammon mindenki challangeli magát és hát én sem vagyok nagy jógás, de pár dolog amit látok az fáj. Persze erre mindenki aztmondja, hogy dehát van a jógának egy csomó fajtája. Erre csak azt tudom mondani, hogy van egy csomó fajtája ami nyugaton született.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Az ászana eszköz, nem cél

| Magyar Iyengar Jóga Szövetség
1