Ájurvéda és ászana

Jóga Magazin
Jóga Magazin

Latest posts by Jóga Magazin (see all)

Volt már, hogy úgy érezted, hogy míg bizonyos ászanák nyugodttá, kiegyensúlyozottá tesznek, mások felzaklatnak, fájdalmat okoznak, és kibillentenek a középpontból? Hogyan lehetséges, hogy van, aki egy kemény „Power Yoga” órán érzi elemében magát, míg Te inkább egy finom, lassú lazító órára vágysz?

India ősi gyógyító rendszere, az ájurvéda választ ad ezekre a kérdésekre. Az ájurvéda szerint a különböző embereknek teljesen különbözőképpen kell a jógát gyakorolniuk. Jógatanárként és ájurvédikus orvosként közvetlenül tapasztaltam meg, hogyan befolyásolja és hangsúlyozza az ájurvéda a jóga gyakorlást.

Vegyük egy 31 éves hölgy példáját, aki idegességre és krónikus nyaki fájdalomra panaszkodott, mikor eljött hozzám. Akkor már hat éve jógázott, mégsem oldódtak meg ezek a problémái.

A konzultációk során az ájurvédán keresztül viszont megértette, hogyan erősítik fel az általa gyakorolt ászanák testének finom energiáit. Olyan új ászanákat is tanult, melyek sokkal inkább harmóniában voltak az ő egyedi energiaegyensúlyával. Ennek az új tudásnak a birtokában képes volt úgy módosítani gyakorlását, hogy megszűnt a nyaki fájdalma és az idegesség, nyugalmat hozva testének és elméjének.

Rokon tünetek

A jóga és az ájurvéda útjai olyannyira egymásba fonódnak, hogy nehéz csak az egyik utat járni anélkül, hogy ismernénk a másikat. Az ájurvéda, amely szó szerint az „élet tudománya”, a test és az elme egyensúlyának és egészségével foglalkozó tudományág. A jóga tudománya pedig a testet és az elmét készíti fel a lélek megvilágosodására.

Ahogyan a hatha jóga, az ájurvéda is azt tanítja, hogyan tarthatjuk egészségesen a fizikai testünket, és hogy ez az egészség hogyan függ össze a spirituális utunkkal. A jóga és az ájurvéda is az ősi szankszrit szövegekből, a Védákból származnak. David Frawley, a Védák kutatója szerint: „A jóga a Védák tanításainak gyakorlati oldala, az ájurvéda pedig a gyógyító oldala.” A két út természetes módon átfedésben van.

Valójában a jóga és az ájurvéda annyira szoros kapcsolatban áll egymással, hogy sokan úgy tartják, hogy Patanjali, aki először írta le a jóga tanait, és Charaka, aki először írta le az ájurvéda tanait egy és ugyanaz a személy. A jóga is és az ájurvéda filozófiája is a Samkhya tanításban gyökerezik, amely a klasszikus indiai gondolkodás hat iskolájának egyike.

Ennek a filozófiának az alapjai a következők:

1. Van egy olyan alapvető létezési állapot, amely túl van az intellektuális felfogóképességen, és amire minden létező tudatosan törekszik. Ez az állapot a megvilágosodottság vagy önmegvalósítás állapota.

2. A szenvedés azért része az életünknek, mert ragaszkodunk az egónkhoz vagy önazonosításunkhoz (ahamkara).

3. A szenvedésnek úgy vethetünk véget, ha az egót meghaladjuk vagy hagyjuk feloldódni. Ha így teszünk, minden félelem, harag és ragaszkodás megszűnik.

4. Ahhoz, hogy ezt elérjük, tiszta, etikus életet kell élnünk. (Az etikai irányelvek Patanjali Jóga Szútráiban a Jámák és Nijámák között vannak felsorolva.)

5. A test vagy az elme bármilyen zavara akadályt jelent az úton való előrehaladásban. Az ájurvéda a biológiai erők egyensúlyban tartásának tudománya, így a test és az elme egészséges maradhat.

Az ájurvéda alapjai

Az ájurvéda szerint az univerzális életerő három különböző energiában testesül meg. Ezeket dósáknak hívjuk – vata, pitta és kapha dósának. Mindannyian ennek a három erőnek az egyedi kombinációi vagyunk. Ez az egyedi kombináció a konstitúciónk, vagyis a prakriti. A három dósa ereje folyamatosan változik a környezetünktől, a táplálkozásunktól, az évszaktól, az életkorunktól és sok más tényezőtől függően. Az egyensúlyhiányt legjobban a három dósa aktuális állapota mutatja meg, vagyis a vikriti. Mivel mindannyiunknak egyedi a konstitúciója, és egyedi az egyensúlyhiánya is, az egészséghez vezető utunk is egyedi lesz. Meg kell értenünk saját prakriti-nkat és vikriti-nkat ahhoz, hogy helyes döntéseket hozhassunk.

A három dósát az öt elem – a föld, levegő, tűz, víz, és éter – alapján írhatjuk le. A vata a levegő és éter elemből áll. A levegőhöz hasonlóan, a vata könnyű, száraz, hűvös és mozgékony. A pitta a tűz és a víz elemből áll. Leginkább a tűzhöz hasonló, forró, könnyű, se nem túl száraz, se nem túl nedves, nem mozog magától, de könnyen mozdítja a szél (vata). A kapha a víz és a föld elemből áll, ami együtt a sárhoz hasonló. A kapha nehéz, nedves, hűvös és stabil.

A három dósa szintje folyamatosan ingadozik. Amikor kibillennek az egyensúlyi helyzetükből, testünk bizonyos területeit jellemző módon befolyásolják. Amikor a vata kibillen az egyensúlyból – leginkább ha túlsúlyba kerül – hajlamosakká válunk a vastagbelet érintő betegségekre, mint pl. a székrekedés és puffadás, amely együttjár az idegrendszer, az immunrendszer és az ízületek betegségeivel. Ha a pitta kerül túlsúlyba, leginkább a vékonybél betegszik meg. Ilyenkor fodul elő a hasmenés, máj, lép és pajzsmirigy panaszok, bőr és szemproblémák. Amikor a kapha van túlsúlyban, a betegség érintheti a gyomrot és a tüdőket, fokozott nyáktermelődés léphet fel és a vízháztartás felborulhat.

A dósákkal kapcsolatban a következő alapelveket kell szem előtt tartani: a hasonló növeli a hasonlót, az ellentétes minőségek kiegyensúlyozzák egymást. Másszóval, egy adott dósával azonos jellemzőkkel rendelkező élelmiszer, időjárás, vagy körülmény növelni fogja azt, az ellenkező jellemzőkkel rendelkező pedig csökkenteni fogja. Ennek tudatában alakíthatjuk a jógagyakorlásunkat, az étkezést és más környezeti tényezőket, így tudjuk befolyásolni ezeket az erőket annak érdekében, hogy harmonikusabbak és kiegyensúlyozottabbak lehessünk. (Például a vata típusúaknak – akik szárazak, könnyűek és légiesek – ajánlott kerülni a hasonló minőségű ételeket, mint pl. a popcorn, fogyasztani viszont az ellenkező minőségűeket ajánlott, mint pl. a meleg tej).

A három gúna

Az ájurvéda egy másik alapelve a három gúna elmélete, a természetet meghatározó minőségekről. A három gúna – a szattva, a radzsasz és a tamasz – emocionális és spirituális jellemzőket fejeznek ki.

Ami szattvikus, az könnyű, tiszta és stabil. A szattvikus állapot az elme tisztaságához, Istennel való kapcsolatunk tudatossá válásához vezet el, olyan állapot, melyben legértékesebb minőségeink testesülnek meg.

Ami radzsaszikus, az mozgékony, aktív, zaklatott, vagy féktelen. A radzsasz akkor ébred fel, amikor elszakadunk önvalónktól, olyan érzelmek testesülnek meg benne, mint a félelem, az aggodalom, féltékenység, ragaszkodás és depresszió.

Ami tamaszikus, az nehéz, tompa, sötét és tunya. Tamaszikusak az erőszakos és gyűlölködő cselekedetek, az önromboló viselkedés, mint a függőség, a depresszió és az öngyilkosság.

Minden mozgás vagy cselekvés természténél fogva radzsaszikus, fűti a testet. Bizonyos cselekvések nagyobb, bizonyosak kisebb mértékben radzsaszikusak. Általánosságban egy lassúbb mozgás kevésbé radzsaszikus, kevésbé izgatja fel a testet és az elmét. Ha gyorsabb, hevesebb mozgáról van szó, annál inkább radzsaszikus, annál erőteljesebb a fűtő hatása.

Minél nagyobb tudatossággal végzünk egy mozgást, annál inkább szattvikus lesz. Minél inkább zaklatott módon, figyelmetlenül végezzük, annál radzsaszikusabb válik az adott mozdulat. Ezek alapján mélyíthetjük jógatapasztalatainkat, ha lassan és nagyfokú tudatossággal gyakorlunk.

Semmilyen mozgásforma nem lehet tisztán szattvikus. A mozgás természeténél fogva radzsaszikus, hiszen a radzsasz az energia irányítója, a mozgáshoz pedig energiára van szükségünk. Ennélfogva a szattvikus minőséget leginkább a meditációban és a pózok kitartásában tudjuk kiteljesíteni, amikor a tiszta tudatosságot tudjuk megélni.

A mozgás radzsaszikus minősége természetesen nem tesz rosszat. A radzsasz a test és az elme serkentését szolgálja. A radzsasz nélkül nem működhetnénk ebben a világban.

Milyen típusú  jóga megfelelő számodra?

A megfelelő jóga típus megválasztásakor a legfontosabb szempont a vikriti, azaz a dósák aktuális kiegyensúlyozatlansága. A vikriti az egész szervezetünk egyetlen meghatározó tényezője. Ha a kiegyensúlyozatlanság állapotát megszüntettük, akkor olyan típusú jóga gyakorkással tarthatjuk fenn egészségünket, amely a születési konstitúciónkat, a prakritinket egyensúlyozza. (Laikusként nehéz különbséget tenni a születési konstitúció vagy aktuális kiegyensúlyozatlanság, azaz a prakriti vagy a vikriti okozta tulajdnoságaink között. A biztos eredmény érdekében érdemes ájurvédikus orvoshoz fordulni.)

Vata kiegyensúlyozatlanság esetén a nyugtató, lecsendesítő, de mégis hőtermelő jellegű jógagyakorlás a megfelelő. Kibillent pitta esetén szintén a csendesítő, nyugtató, azonban hűsítő hatású gyakorlást javallott folytatnunk. A kapha egyensúlyának hiányakor a serkentő, hőtermelő jógagyakorlatokat részesítsük előnyben. Mindenkinek különböző a szükséglete. A nem megfelelő jellegű gyakorlás még inkább felerősítheti a kiegyensúlyozatlanság mértékét.

Ászanák a vata kiegyensúlyozására

A vata kiegyensúlyozására a leginkább megfelelő ászanák nyugtató és földelő jellegűek. Ezek a vata olyan jellegzetes légiessége, idegessége, zaklatottsága ellen dolgoznak, csillapítják az aggodalom és a félelem érzését. Mindemellett segítenek az olyan jellegzetes vata tünetek enyhítésében, mint a székrekedés, az alsó háti fájdalmak, és az ízületi problémák. A vata fő lakhelye az alhasban, a medencében és a vastagbélben található, ezért ezen ászanák nagyrésze alhasi prést alkalmaz. Az olyan ászanák csökkentik a vata-t, amelyek erősítik az alsó háti területet.

Általánosságban a legtöbb ászana jó a vata kiegyensúlyozására, mivel legtöbbjük nyugtatja az elmét. Mégis vannak olyan ászanák, amelyek kiemelten hatásosak, és vannak, amelyektől ajánlatos tartózkodni.

Uttanasana
Ez egy kifejezetten vata típusúaknak való ászana. Állj csípőszéles terpeszben. Emeld a karjaidat a fejed fölé nyújtva, majd kilégzésre egyenes háttal lassan dönts előre csípőből. Addig dönts előre, ameddig kényelmesen tudsz. Támaszkodj az ujjbegyeidre, karjaidat tartsd vállszélessségben. Ha nem ér le kezed a talajig, támaszd alá fatéglával. Hagyd, hogy a gravitáció segítsen megnyújtani a gerincedet. Minden álló ászana földelő hatással bír, ha a tudatosságunkat a lábfejekbe visszük.

Figyelj arra, hogy ez az ászana megerőltető lehet alsó háti sérülés esetén. Ha az alsó háti szakasz csak egyszerűen kötött – ez a megnövekedett vata egyik tünete – ez az ászana kiváló hatással bír. Érzékeny hát esetén az Uttanasana ülő verziója a Paschimottanasana hasonló eredményt hoz.

Balasana
Egy másik kifejezetten a vata régióra ható ászana, mivel nyomást fejt ki a medencére. Ülj a sarkadra, zárd a térdeidet. A karjaidat tartsd oldalt, majd dönts előre csípőből, és támaszd a homlokod a talajra. Ha nem tudod letenni a homlokodat, akkor támaszd alá egy összehajtogatott takaróval vagy egy párnával. Az alhasat összenyomó ászanák kiválóak a székrekedés és a krónikus puffadtság elűzésére.

Supta Virasana
Térdelj fel , tartsd együtt a térdeidet és nyitsd szét a sarkaidat csípőszélességben. Nyúlj be a térdhajlatba, és húzd a sarkad felé a vádli izmát, majd told oldalra, ezután ülj be a sarkaid közé. Ereszkedj hátrafelé a könyöködre, lehet hogy már ez is elég erőteljes nyújtás, de ha úgy érzed, hogy ennél hajlékonyabb vagy, fokozatosan engedd le a hátad a talajra. A karjaidat tarthatod magad mellett is, vagy kinyújthatod a fejed fölött.

Ez a nyújtás nem nyomja össze a medencét, de enyhe nyújtást idéz elő az alhasi izmokban és alsó háti szakaszban. Vasant Lad ájurvédikus orvos szerint ez az ászana különösen hasznos a vata jellegű asztmás problémák kezelésében.

Dhanurasana
Ez az ászana szintén megnyújtja az alhasi részt, és összenyomja a medencét. Feküdj a hasadra, a karjaid magad mellett legyenek. Emeld fel a fejed, a vállaid, és a mellkasod, majd hajlítsd be a térdeid. Nyúlj hátra és fogd meg kívülről a bokáidat. Engedd, hogy a lábaid húzzák fel a mellkasod a levegőbe, így egész tested súlya a medence régión nyugszik. Ez elengedhetetlen a vata maximális enyhítése érdekében.

Virasana, Siddhasana, Padmasana
Ezek a pózok kifejezetten lecsendesítő jellegűek, megnyugtatják a vata izgatott természetét. Kiváló meditációs testhelyzetek, melyek lecsillapítják az idegrendszert, ezzel segítve az aggodalom, az idegesség, az ülőüdegzsába és az izomgörcsök gyógyítását. A leginkább megnyugtató póz természetesen a Savasana.

A vata problémákkal küzdőknek ajánlott elkerülni az idegrendszert túlzottan serkentő ászanákat, mint pl. a napüvözlet ismétléseket, és az érzékeny ízületeket igénybevevő pózokat. A 7. nyaki csigolya – ahol a nyak és a vállak találkoznak – egy ilyen terület. Van, hogy ez a csigolya nagy, kiáll, és nagyon érzékeny. A vata problémákkal küzdő embereknek sokszor gyengébbek a csontjaik, nincsenek zsírral kipárnázva, lazábbak a szalagjaik, és hajlamosak a fájdalomra. Emiatt a Salamba Sarvangasana és a Halasana kerülendőek, vagy úgy ajánlott gyakorolni, hogy a vállak alá összehajtogatott takarókat teszünk. Ez csökkenti a nyak extrém megnyúlását. A vata típusúak számára nem ajánlott ezen pózok nagyon hosszú megtartása, mert sérüléshez vezethet.

Ászanák a pitta kiegyensúlyozására

A pitta csökkentésére a nyugtató és nem túlzottan hőtermelő ászanák a legjobbak. A pitta egyensúlyzavar rámenősséget, hevességet eredményez. A nyugtató pózok segítenek ezt lecsillapítani és feloldják az indulatokat, a haragot. Az ilyen ászanák enyhülést hozhatnak az olyan betegségekben, mint pl. a tályog, a savtúltengés, a májproblémák és a pattanások.

A pitta kiegyensúlyozó ászanák a köldök és a rekeszizom közötti területen, a vékonybél tájékán fejtenek ki nyomást. Ezek az ászanák közvetlenül a májra és a lépre gyakorolnak hatást, és normalizálják az emésztés tüzét.

Ustrasana
Nagyon előnyös póz a pitta kezelésére. Térdelj fel úgy, hogy az ülőcsontjaid a térdeid felett legyenek. Tedd a tenyereidet a farizmokra. Mozdítsd a combjaidat és a medencédet előre miközben hátra nyújtóztatod az alsó háti részt, és a kezeiddel egyre lejjebb lépkedsz a combok hátulján. Finoman nyúktsd meg a nyakad. Lélegezz! Ez az ászana megnyitja az alhasat, a napfonatot, a mellkast, így szabadon áramolhat az energia ezeken a területeken.

Bhujangasana, Dhanurasana
Ezek az ászanák fontos szerepet játszhatnak a tályogok és a hepatitis gyógyításában.

A Bhujangasana-t úgy hajtsd végre, hogy hason fekszel, a lábaid egymás mellett, nyújtod a lábfejed. Hajlítsd a könyököd és helyezd a tenyereidet a talajra az alsó bordáid magasságában. (Ha kevésbé hajlékony vagy, akkor teheted magasabbra, a mellkashoz a tenyereidet.) Belégzésre, nyújtsd a könyököket, emeld a fejed, a mellkasod, a hasad, miközben a medencecsontjaidat a földön tartod. Figyelj, hogy ne vetsd hátra a fejed, nyújtd a nyakad, így nézz felfelé.

A pitta problémánál kerülni kell a fejállást. Ez a póz ugyanis hőt termel a testben, és ennek a hőnek nagyrésze a fejben és a szemekben gyűlik össze. A szemeket szinte teljes mértékben a pitta irányítja. Ezért a fejállás szemproblémákat okozhat, vagy ronthatja a meglévő szembetegségeket a pitta típusú embereknél. Ha csak enyhe pitta kiegyensúlyozatlanság áll fenn, akkor nagyon rövid ideig szabad kitartani a fejállást.

Ászanák a kapha kiegyensúlyozására

A kiegyensúlyozatlan kapha nehéz, lassú, hideg és nyugodt jellegét kezelni olyan ászanák gyakorlásával lehet, amelyek serkentőek és hőtermelőek. Ezek leginkább a mellkasnyitó pózok. A gyomor és a mellkas területén halmozódik fel a kapha. A mellkasban nyálka formát ölt. A kapha egyensúlyozó ászanák gyakorlásával megelőzhető a hörghurut, a tüdőgyulladás, de az asztma és a tüdőtágulat is.

Ustrasana, Setu Bandha Sarvangasana
A kaphák számára hasznos ászanák. A Setu Bandha Sarvangasana-hoz feküdj hanyatt, a karjaid melletted legyenek, a tenyerek a talaj felé néznek. Az alkarjaidat használva emeld fel a medencédet, miközben a vállaidat és a talpaidat a talajon tartod. Kerülj a vállaid csúcsára, és emeld egyre magasabbra a medencédet.

Ezt a pózt könnyebben is végrehajthatod úgy, hogy a hátadat alátámasztod egy hengerpárnával. Mindkét variáció nagyszerűen megnyitja a mellkast, szabad energiaáramlást biztosítva ezen a területen. A szívcsakra energiaáramlását is felszabadítja, így növeli a részvétet és a feltétel nélküli szeretetet a szívünkben.

A kapha típusúak számára fontos a nyugtató, csendesítő pózok hatásait ellensúlyozni hőtermelő, serkentő ászanákkal. A kapha emberek alkalmasak leginkább az erősítő jellegű pózok gyakorlására, mivel ízületeik és izmaik erősek és stabilak. Mivel hajlamosak a merevségre, számukra különösen fontos a rugalmasság fejlesztése.

Surya Namaskar – Napüdvözlet

Kiváló aerobic gyakorlat a kapha túltengésre, segít a túlsúly és a depresszió (a két jellemző kapha állapot) kezelésében. Ideális intenzitása miatt, hőt termel, és nyitja a mellkast.

12 részből áll ez a sorozat.
Állj egyenesen zárt lábakkal (Tadasana). Hozdd össze a tenyereidet a mellkas előtt (Namaskarasana). Emeld fel a karjaidat a fejed fölé és enyhén hajolj hátra. Dönts előre Uttanasana-ba, és tedd a kezeidet a talajra. Innen vidd hátra a jobb lábadat miközben behajlítod a balt. A jobb térd a talajon feküldhet, a bal lábfej a kezeid között legyen.

Vidd a bal lábadat is hátra a jobb mellé, majd emeld a csípőd Adho Mukha Svanasana-ba. Engedd le a tested a talaj közelébe, majd emeld a felsőtested Bhujangasana-ba. Emelkedj vissza Adho Mukha Svanasana-ba, majd hozd előre a jobb lábad, vidd le a medencéd. A jobb lábfejed legyen a két kezed között, a hajlított térded a mellkasod közelében. Hozd a bal lábadat is előre, ahogy visszatérsz Uttanasana-ba. Gyere fel álló helyzetbe, és emeld a karjaidat a fejed fölé, enyhén hajolj hátra, nyújtsd meg a gerinced és a nyakad. A kör végén hozd a kezeidet a mellkashoz, a tenyerek együtt legyenek. Ismételd meg a kört a bal lábbal kezdve is, majd minden körnél változtatsd az oldalt.

Minden testtípus számára előnyös a Napüdvözlet gyakorlása a kapha napszakban (reggel 6:00-10:00), kivéve ha igen erőteljes vata vagy pitta egyensúlytalanság esete áll fenn. A kapha típusú embereknek sok körön keresztül, nagy sebességgel javasolt végezni a Napüdvözletet. A vata típusúak jobb ha elkerülik ezt a gyakorlatsort, vagy nagyon lassan hajtják végre, nagyfokú tudatossággal. A pitta típusúak ne végezzék sokszor egymás után ezt a sorozatot, mivel erőteljes hőtermelő hatással bír.

Nem sok ászana van kedvezőtlen hatással a kapha típusúakra, hiszen a kapha a nyújtás és a mozgás minden formájából profitál. A kapha típus két gyenge pontja azonban a tüdők és a vesék, ezért az olyan ászanák, mint pl. a túl hosszú ideig tartott Dhanurasana, amely nagy nyomást fejt ki az alhasi tájékra, túlzott izgalomba hozhatja a veséket.

Egyéb tényezők

Bizonyos szempontból a fenti szabályok túlontúl le vannak egyszerűsítve. Az egészséges jóga gyakorlás kialakításakor nem csak a születési konstitúciót, az aktuális egyensúlytalanságokat, de az egyén korát, az évszakot, és a napszakot is figyelembe kell venni.

Életünk különbözp szakaszaiban különböző dósák játszák a kiemelt szerepet. Születéstől a pubertáskorig testünket és elménket leginkább a kapha dominálja. Pubertástól nyugdíjas korunkig a pitta játssza a főszerepet, majd később a vata veszi át az irányítást.

Mindvégig figyelnünk kell az életkor által érvényesülő dósa hatásaira, és ennek megfelelően változtatni a gyakorlásunkat. Fiatalabb korban testünk jobban tűri az aerobic stílusú jóga gyakorlást. Ahogy idősödünk, egyre inkább csendesítő ászanákat kell gyakorolnunk.

Az évszakok szintén hatással vannak ránk. A hideg évszak a kaphát erősíti, a meleg pedig a pittát. A hűvös, de száraz vagy szeles idő a vatát helyezi előtérbe. A kapha időjárásban a serkentő, hőtermelő gyakorlás a megfelelő, míg pitta időben a hűsítő. Vata időjárás esetén a nyugató, csendes pózok szolgálják leginkább az egészséget.

Végül a napszakokról. A kapha időszak reggel 6:00-10:00-ig tart, ekkor lassabban mozgunk. A pitta 10:00-14:00 óráig dominál, ekkor a legerősebb az emésztés tüze. A vata 14:00-18:00 óráig játssza a főszerepet, a nappal és az éjszaka között átmenet időszakában.

A legtöbben reggel jógáznak, amikor a világ csendes. 6:00 előtt, a vata időszakban csak nagyon csendes és finom gyakorlás ajánlott. 6:00 után, a kapha időben azonban a serkentő jellegű pózok ideálisak. Figyelj azonban arra, amikor megtervezed a gyakorlásodat, hogy a vikriti, az aktuális kiegyensúlyozatlanság sokkal fontosabb, mint az évszak, az életkor, vagy a napszak hatása. Ezek a tényezők csak módosíthatják a gyakorlásod, de nem ezek alapján kell megtervezni. Csak amikor már majdnem teljesen kiegyensúlyozott a vikritid, akkor lehet ezen tényezők alapján tervezni.

A dósák kiegyensúlyozása csak az egészséghez vezető út fele. A másik fele az egyre inkább szattvikus életmód felépítése. Meg kell tanulnunk kifejezésre juttatni szattvikus természetünket.

Az ájurvéda és a jóga harmóniája által kijelölt úton mindenki számára lehetővé válik a teljes önmegvalósítás.

Mark Halpern a california-i College of Ayurveda alapítója és igazgatója.

Eredeti szöveg: Mark Halpern
Forrás: www.yogajournal.com

Ez is érdekelhet...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ájurvéda és ászana

| Jóga Magazin
0