A tízféle életlevegő 2. rész


Gauranga Das

Gauranga Das

Gauranga Das vagyok, 1971-ben születtem. Születési nevem Szücs Gábor. Az Atma Center jógaoktatója vagyok, Agni-jóga és Astanga-jóga órákat tartok. Ha szeretnéd kipróbálni a jógaóráimat, további részleteket az atmacenter.hu honlapon találsz.
Gauranga Das
 
4. Udána váju.Míg az apána váju a kilégzés és a kiválasztás különböző funkcióit irányítja, az udána váju az az erő, amely a kilégzés során a hangot, a beszédet létrehozza. Az udána felfelé áramlik, a torok és a fej területét irányítja, és a székhelye a torokcsakra. Funkciója a kifejezés, így ha ez az áramlat nem megfelelően működik, akkor akadályozza a beszédünket és az önkifejezésünket. Ez a váju irányítja az intuíciót és elősegíti a Kundaliní felemelkedését a szusumnában. Ugyancsak ez a váju irányítja a buddhi, vagyis az intellektus működését. Az udána az, amelyik feloldja és egybeolvasztja a pránát és az apánát, és az ídából, valamint a pingalából bevezeti őket a középső csatornába, a szusumnába, ami vagy a szamádhit, vagy a test elhagyását (a halált) eredményezi.
 
5. Vjána váju.Ez az áramlat az egész testet átjárja, és koordináló, összekötőerőnek tekinthetjük. Nincs specifikus területe, ahol elhelyezkedik, hanem az olyan funkciókat irányítja, mint az érzékszervek működése, érzékelés, és a 72 ezer nádí (energiavezeték) teljességén végigáramlik, irányítva az idegrendszer, keringési rendszer, mozgató szervrendszer és egyéb biológiai rendszerek működését. Kohézív funkciója a víz elemhez köthető. A vjána vájua felelős azért, hogy teljes egésznek érezzük magunkat, és aszerint funkcionáljunk. Különösen a bőr különböző funkcióit irányítja. A vjána váju irányítja a mozgásunkat, az izmok összehúzódását és ellazulását, az akaratlagos és akarattól független mozgásokat, valamint az ízületek és a köréjük rendeződő fizikai struktúrák mozgását is.
 
A vájuk kapcsolata a testtájakkal, csakrákkal és őselemekkel
 
Apána váju: gát, múládhára csakra, föld elem
 
Szamána váju: napfonat, manipúra csakra, tűz elem
 
Prána váju: szív/mellkas, anáhata csakra, levegőelem
 
Udána váju: torok és fej, vishuddhi csakra, ágjá csakra, éter elem
 
Vjána váju: Az egész testben kering, szvádhisthána csakra, víz elem
 
Az öt másodlagos életlevegő
 
 
Az öt másodlagos váju, vagy upaprána a következő fiziológiai funkciók és automatikus reakciók formájában nyilvánul meg:
 
Nága(kígyó) – böfögés;
Kúrma(teknős) – látás és pislogás;
Krikara(madár) – köhögés és tüsszentés;
Dévadatta(istenadta) – ásítás;
Dhanandzsaja(a gazdagság meghódítója) – alvás, nyálkaképződés és a test feloszlása a halál után.
 
A dhanandzsaja váju szerepét kiemelik az írások, mivel az az egész testet átjárja, és soha nem hagyja el, csak a halálkor. Ha a dhanandzsaja működését egyensúlyban tartjuk a jóga-gyakorlatok által, akkor mind a tíz váju megfelelően fog működni, ami biztosítja az egészségünket.

 

 

Ez is érdekelhet...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A tízféle életlevegő 2. rész

| Gauranga Das
0