Pránajáma irányzatok – I. Iyengar tradíció

Jóga Magazin
Jóga Magazin

Latest posts by Jóga Magazin (see all)

Most induló pránajáma sorozatunkban hat különböző jóga tradíció pránajáma gyakorlatát fogjuk bemutatni, és a köztük levő árnyalatnyi vagy éppen mélységes különbségeket.

Bár a hatha jóga legszembeszökőbb része az ászana gyakorlás és annak elegáns formái és impresszív csavarásai, a jóga mesterektől mégis azt halljuk, nem ez a gyakorlás lényege. A jógafilozófia szerint ezek a pozíciók csak előkészítik a mélyebb meditációs szinteket, amelyek majd elvezetnek minket a megvilágosodáshoz, ahol az elménk teljesen elcsendesül és életünk végtelenül nagyra nő. De hogyan is ugrunk át lefele néző kutyapózból szamádiba? Az ősi jógaszövegek mind ugyanazt a választ adják: lélegezz úgy, mint a jógik.

A pránajáma, vagyis a légzéskontrol formális gyakorlása központi helyet foglal el a jógában. Misztikus ereje egyaránt megnyugtatja és felfrissíti a fáradt testet, a csüggedt szellemet, és a csapongó elmét.  A régi bölcsek azt tanítják, hogy légzőgyakorlatok seregével gondozható és irányítható a prána, vagyis a bennük keringő életerő. E folyamat során az elme nyugodttá, frissé és emelkedetté válik. A pránajáma egy nagyon fontos híd a kifele irányuló, aktív jógagyakorlás – mint például az ászanagyakorlás – és a befele irányuló, önfeladó, a meditáció mélyebb stádiumaiba vezető gyakorlás között.

“Az első amerikai jógaoktatóm, egy Brad Ramsey nevű fiú, azt szokta mondani, hogy a pránajáma nélküli ászanagyakorlás Baby Huey szindrómát fog előidézni” meséli Tim Miller Ashtanga jóga oktató. “Baby Huey egy rajzfilmfigura, egy nagyon erős, de meglehetősen buta óriási kacsa. Pelenkát is visel. Brad lényegében azt akarta ezzel érzékeltetni, hogy az ászanák a tested fejlesztik, a pránajáma pedig az elméd.”

Millerhez hasonlóan sok kiváló jógi vallja, hogy a légzésfigyelés a jógagyakorlás központi része. De ahány jógastúdióba látogatsz el Nyugaton, annyiféle pránajáma gyakorlással fogsz találkozni. Lehet, hogy még mielőtt megpróbálkoznál az első pózoddal, máris olyan rémisztő nevű bonyolult technikákat tanítanak neked, mint például a Kapalabathi (Fénylő Koponya) vagy a Deergha Swasam (Háromtagú mély légzés). Talán a pózok gyakorlásába szövik bele különböző légzőgyakorlatokat. Vagy esetleg azt mondják neked, hogy a pránajáma olyan haladó és árnyalt valami, hogy nem is szabad foglalkoznod vele addig, amíg el nem igazodsz a fordított testhelyzetek és hátrahajlások útvesztőjében.

Mi tehát a jógi teendője? Szívja a levegőt mélyen a hasába, vagy fel a mellkasába? Zengesse közben a hangját úgy, hogy még a falak is beleremegjenek, vagy olyan csendesen lélegezzen, mintha csak suttogna? Külön gyakorolja a légzéstechnikákat, vagy építse bele az ászanagyakorlásába? Rögtön az elején kezdjen el búvárkodni benne, vagy várjon, amíg meg tudja érinteni a lábujjait? Hogy segítsünk e kérdések megválaszolásában, és hogy bemutassuk a jógikus légzés széles skáláját, megkértük hat jógatradíció szaktekintélyét, osszák meg velünk a pránajáma gyakorlásról vallott elveiket.

I. Iyengar- tradíció

A pontosság, az erő és kifinomultság fejlesztése

Akár az Asthanga jóga, az Iyengár tradíció is komolyan veszi Patanjalinak azt a tanácsát, miszerint pránajámát csak az ászanákban járatos tanítványoknak lehet tanítani. Ebben a megközelítésben a formalizált légzőgyakorlatok az ászanáktól különválasztva, lassan és módszeresen kerülnek bevezetésre. Mary Dunn senior Iyengar oktató szerint a tanítványok akkor vannak felkészülve a pránajámára, ha sikerül elérniük savászanában (hullapózban) nyugodt és figyelmes elmével a mélyrelaxációt.

“Képesnek kell lenniük a befele haladásra, arra, hogy ne csak belealudjanak”- mondja.

“Kell találjanak egy kifinomult teret, ahol megállhatnak és egyszerűen csak létezhetnek – nem a tetteikben, és nem a képzeletükben, hanem belső állapotuk felismerésében.”

A pránajáma először fekvő testhelyzetben kerül bevezetésre, alátámasztott fejjel és mellkassal, hogy a tanítvány a légzésre, és ne a póz helyes fenntartására fókuszáljon.  Az utasítások nagyon pontosak, annak érdekében, hogy a tanítvány mielőtt továbblépne a nehezebb gyakorlatok felé, megértse a jógikus légzés alapjait. Hűen Iyengar “gyere és nézd meg” módszeréhez, gyakran lehet látni, hogy negyven tanítvány bámulja a tanár bordakosarát, amint az a mellkas azon részeit mutogatja, amelyeket a légzés különböző fázisaiba kell bevonni.

Először az alapvető légzéstudatosítás kerül bevezetésre, ahol a tanítványok a ki- és belégzés ritmusát és anyagát figyelik meg. Ezt követi az Ujjayi légzéstechnika, előbb a kilégzés meghosszabbításával, majd, megfordítva a mintát, normál kilégzés mellett a belégzést hosszabítva.

A Vilóma Pránajáma (megszakított légzés) is ebben a korai fázisban kerül bevezetésre. Itt a légzést néhány szünet szakítja meg – előbb kilégzés, majd belégzés, végül pedig mindkettő alatt. Dunn szerint ez a technika képessé teszi a tanítványokat arra, hogy a légzést a mellkas különböző területeire irányítsák, ezzel biztosítva mély légzés közben a teljes bordakosár aktiváltságát.  “A Viloma lehetővé teszi,  hogy egyszerre csak a légzés egy töredékével foglalkozz, valamint azt, hogy kifinomultabbá válj a levegő elhelyezésében, fejesztve a szilárdságot, kontrollt és befele fordulást.”

Az ülő pránajáma bevezetésénél az Iyengar oktatók kiemelik a kiegyensúlyozott ülés fontosságát. Ezért kezdik egy jól alátámasztott Sukhasana-val, vagyis egy egyszerű keresztezett lábú ülőpozícióval, ahol a csípő összehajtogatott pokrócokkal van megemelve. A speciális légzési technikák ugyanolyan precizitással és hasonló szekvenciákban kerülnek bevezetésre, akár fekvő pozícióban. Különösen a Jalandhara Bandha fontosságát hangsúlyozzák. Ezt végig pránajáma alatt meg kell tartani, mert ez védi a szívet a túlterheléstől, mondja Dunn.

Haladóbb szinteken a tanítványok beépítik a Kumbhaka (légzésvisszatartás) technikát az Ujjayi és Vilóma gyakorlásukba, és megtanulják a váltott nazális légzést. A Mula Bandha és Uddiyana Bandha említésre se kerülnek addig, amíg a tanítvány el nem jut a leghaladóbb gyakorlási szintekre. A külön pránajáma gyakorláson kívül at Iyengar jóga inkább az összeigazításról, mint a légzésről ismert, és gyakran kezdő órákon nem hallasz erről többet mint azt, hogy “Lélegezz!.” Dunn szerint a rendszer ennek ellenére figyel a mozgás közbeni légzésre, de finomabb utakon. Az Iyengar gyakorlók bibliáját, Iyengar  Jóga új megvilágításban című könyvét hozza fel példának, amelyben B. K. S. Iyengar részletes leírást ad a pózokban való légzésről. “Végig vannak benne légzési utasítások. Ez a tengelye minden póznak” mondja Dunn. “A légzés, annak minden aspektusával, a gyakorlás élményének szerves része.”

Eredeti szöveg: Claudia Cummins
Forrás: Yoga Journal



Bookmark and Share

Ez is érdekelhet...

1 Response

  1. 2013. feb 25.

    […] foglalkoznak a kontrollált légzés (Pránajáma – Pranayama) különböző formáival , ami „egyaránt megnyugtatja és felfrissíti a fáradt testet, a csüggedt szellemet, és a csapongó elm…t”.  (Az AUM.hu cikksorozata részletesen foglalkozik a különböző jógairányzatok […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Pránajáma irányzatok – I. Iyengar tradíció

| Jóga Magazin
1