A jóga szerepe az életminőség javításában

Satyananda Yoga

A Satyananda Yoga (ejtsd: Szatjánanda Jóga) Sri Swami Satyananda Saraswati (Srí Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí) és irányvonalának követői által kifejlesztett rendszer, amely olyan gyakorlatokat foglal magában, melyek az ősi, tradicionális forrásból erednek.
A Satyananda Yoga a gyakorlatokat a tradicionális módon alkalmazza; az ászanákat a test és az elme kiegyensúlyozására a fizikai testen keresztül, a pránájámát (légzőgyakorlatokat) az energia testen (Ki vagy Csi más rendszerekben) való munka érdekében, és a meditációt, hogy lecsendesítse és fókuszálja az elmét. Szemléletmódja kiterjed a jógikus életmódok tanítására és ösztönzésére, ráadásul nem csak a világi életről lemondottak, hanem családban élők és kezdők számára is.

Latest posts by Satyananda Yoga (see all)

Swami Niranjanananda Saraswati írása

Mi a jóga szerepe az életminőség javításában?

Egy ilyen kérdésre sose lehet meggyőző választ adni. Nekünk magunknak kell megtalálnunk saját válaszunkat a maga idejében, amikor megelégszünk azzal, és be tudjuk illeszteni életünkbe.

Karma – a szabad akarat sorssá válik

Mindenek előtt nézzük meg, hogyan fogjuk fel az életet? A jógikus látásmód szerint az élet és a teremtés a karma kölcsönös hatása. Minden egyes létező, amely ennek a teremtésnek a kereteiben bármilyen formában létrejön, legyen rovar, csúszómászó, madár vagy emberi lény a karma törvényének tárgya. A karma meghatározó tényezője az életnek. A Bhagavad Gíta harmadik fejezetében Sri Krisna azt mondja, hogy a karma a teremtés tartóoszlopa. Attól a pillanattól fogva, hogy megfoganunk, a karma megkezdődik. A magzat növekedése az anyaméhben karmikus folyamat. A születés karmikus folyamat. Az intellektuális és kreatív képességek valóra váltása az életben a karma megvalósulása. A karma származhat a múltból, a karma a jövővé válhat, és mindig itt van a jelenben. Az a feladatunk a karmával kapcsolatban,
hogy középpontunkban legyünk, önirányultak legyünk: csak önmagunknak legyünk tudatában.

A karma meghatározás létrehozza az ok és okozat ideáját. Bármilyen kondicionáltság, körülmény az életben, legyen akár kellemes vagy kellemetlen egyéni választ fog kiváltani. Az hogy miféle válasz lesz ez, függ a karma erősségétől, amelynek sorrendje függ, milyen gúna vagy tulajdonság kel fel bennünk. Az a személy, akit ellenségünknek vagy ellenfelünknek tekintünk, az is marad akár egész életünkben, addig a pillanatig, amíg ki nem lépünk abból az állapotból, amiben ellenségünknek tartjuk. A fájdalmak és kellemes érzetek nem mások, mint körülményeinkre, amelyek mindig is léteznek körülöttünk, adott válaszok. Még a szükség és a vágy is, hogy boldogságot találjunk válasz egy kondicionáltságunkra. Néha ezek a kondicionáltságok láthatóak, analizálhatóak, megérthetőek, néha rejtetten működnek, és a tudattalanban, a láthatatlan szubtilis rétegekben vannak. Amikor képesek vagyunk befogadni és megérteni, akkor könnyen kezeljük őket. Ezek a kondicionáltságok intellektuális megértésünk hatáskörébe tartoznak és megpróbálhatjuk kitalálni a módját, hogy úrrá legyünk rajtuk. De vannak bizonyos kondicionáltságok, amelyek láthatatlanok, mégis uralják egész viselkedésünket, személyiségünk kifejezését és képtelenek vagyunk arra, hogy irányítsuk, vagy ellenőrizzük őket. Amikor találkozunk ezekkel a helyzetekkel, azt mondjuk: „Ó, ez bizonyára a karmám, amelyet így kell megélnem.” Amikor valamit nem értünk, mert láthatatlan, ismeretlen és ezért nem uralható befolyás, nos azt hívjuk karmának. Azt jelenti, hogy akár látható vagy láthatatlan, mindig van egy hatás, amely vezet minket: természetünk és személyiségünk, gondolataink, kifejezésmódunk, hozzáállásunk és viselkedésünk. Tehát itt nem csak arról beszélünk, hogy hogyan nyerhetjük el a boldogságot abból, amit teszünk, azért mert ez nagyon korlátozott, ha összehasonlítjuk a karmikus létezés teljes dimenziójával. Ha nyersz a lottón, megmámorosodsz, és szomorú leszel, ha elvesztesz valamit. A depresszió vagy szorongás attól, hogy elvesztünk valamit vagy valakit, például egy munkát vagy egy barátot csak egy meghatározott ideig befolyásol minket, nem teljes életünkön át. Ezek az örömök és aggodalmak csak a helyzetben való részvételünk és bevonódásunk pillanatnyi tudatosságát jelzik a külső körülmények által, amelyek állandóan befolyásolnak minket, még akkor is, ha nem vagyunk tudatában ezeknek. Ha meditációt gyakorlok, talán boldog leszek egy darabig, addig amíg képes vagyok elfelejteni a nehézségeimet, de ez nem jelenti azt, hogy felszabadultam a meditációmban. Inkább ránézhetnénk a kérdésre nem csak saját nézőpontunkból, hanem egy szélesebb megértésből, hogyan működünk mi emberi lények, mint Isten alkotásának teremtményei, és miféle alapelvek irányítanak minket.

A karma kezelése a jamák és nijamák segítségével

Patandzsali a jóga nyolcrétű ösvényéről beszélt: jáma, nijáma, ászana, pránájáma, pratyahára, dáraná, djána és szamádhi. Annak a kornak, amikor Patandzsali a jógát rendszerezte másak voltak a szükségletei, mint manapság. Azokban az időkben az embereknek nem volt tévéjük, kocsijuk, mobiltelefonjuk vagy számítógépeik. Olyan életet éltek, amely egyszerű volt, a társadalom nyelvén szólva primitív életet, de a jóga szempontjából szattvikus életet. Ebben a sokkal természetesebb állapotban, ahol a személyiség szattvikus volt, nem megfertőzve a luxus és a kényelem szükségleteitől, a pszichológiát és a jógát nem a testen keresztül közelítették meg, hanem a mentális kifejezés, a gondolat és viselkedés finom hangolásán át. Patandzsali a jámákat és nijámákat a jóga két első alkotóelemévé tette azért, mert ez az, amikor elkezdjük finomra hangolni a szellemi kifejezésmódunkat. Ezután gyakorolták az ászanákat, amely a harmadik lépés volt. A Jóga szútrák nyitó mondta: „Jóga csitta vritti niródhah”, amely a gondolati kifejezés finom hangolásával foglalkozik. Azonban mai környezetünkben, ahol magunkévá tettünk a materialista tudatot, és alapvetően a test szükségleteivel azonosulunk, az ászana és pránájáma fontosabbá vált számunkra, így hát először ászanát és pránájámát gyakorlunk. Aztán a pratjáhára és dháraná fontos azért, hogy kezeljük a tudat frusztrációit. Csak ha már egyszer van valamiféle látható kontrol a tudatunk felett, akkor kezdhetünk el gondolkodni azon, hogyan tudnánk minőségi változásokat bevinni az életünkbe a jámák és nijámák által.

Átalakulás a jamák és nijamák által

A jámák és nijámák befogadása részévé válik a meditációs átalakulásnak, amelyet a jógán keresztül tapasztalunk. Nézzük az öt nijámát. Tisztaság-szaucsa (sausha), megelégedettség szantósa (santosa), önmagunk elemzése-szvádhjája (swadhyaja) a meditációban tapasztalható.

A meditáció önmagunk tisztításának folyamatává válik minden szeméttől, ami eddig felhalmozódott bennünk, és ez lesz a tapaszja (tapas), a mértékletesség. A meditáció a tanulás eszközévé válik, hogy hogyan engedjünk el és adjuk át magunkat, ez az Ísvara pranidána- önmagunk Istennek szentelése (Ishwara Pranidhana). A meditáció az öt jáma megélésének az eszközévé is válik, az igazság megélésének, ez a szatja (satya). Így megtisztítva természetünket a türelmetlenség veszít erejéből személyiségünkben és ez az ahimszá, (ahimsa) az erőszakmentesség megvalósításával fejeződik ki. Asztéja (asteya), tartózkodás a lopástól, aparigráha (apargraha), egyszerű élet és tartózkodás a kapzsiságtól és brahmacsarja, (brahmacsárja) mindig a legmagasabb célunkat tartani tudatunkban természetessé és spontánná válik számunkra. A jámák és nijámák megvalósítása az, amire törekszünk a karma jóga, bhakti jóga és dnyána jóga gyakorlásával. Szatja, az igazság nem lehet részünk addig, amíg nem vagyunk megalapozottak a djána jógában. Djána jóga azt jelenti megvalósított bölcsesség, tehát nincs hamisság, csak az igazság. Egyszerűen: az áhimszá nem lehet a részünk addig, amíg nem vagyunk megalapozottak a karma jógában. Tehát a jámák és nijámák kiegészítő gyakorlatai más jógáknak, és amikor el kezdjük élni őket, egy meditációs tudatosság felé haladunk, amely folyamatos és állandó és nem csak elröppenő, időleges. Ez ugyanaz a fajta folytonosság és sorrend, amelyet most szükséges beépíteni az életünkbe. Az ászana, pránájáma, pratyahára és dháraná gyakorlása után a testünkben szabadnak érezzük magunkat, nyugodtabbnak, megnövekedett életerővel és összpontosítással. Ahelyett hogy csak próbálkozunk meditálni, építsük be tanulási folyamatunkba és térjünk vissza Patandzsali első lépéséhez, tegyük magunkévá a jamákat és nijamákat. Ez lesz az a pont, ahonnan többé már nem a jóga gyakorlói leszünk, hanem jógivá válunk. Bárki, aki egy kicsit is praktizál orvosnak tekinthető, de doktori képesítés megszerezéséhez meghatározott képzést kell elvégezni. Hasonlóan ehhez, ahhoz hogy jógivá váljunk, meghatározott képzésre van szükségünk a jámák és nijámák terén azért, hogy felkészüljünk a dhjánára és szamádhira. Ez az a megközelítés, amelyet szükséges beépíteni ahhoz, hogy a jógát a mindennapi életünkben gyakoroljuk.

A karma kezelése a szannjam segítségével

A második pont a karma kezelésében, amely befolyásolja életünket az a szannjam. A szannjamot használhatjuk egy mérőeszközként arra, hogy lássunk mennyit haladtunk, fejlődtünk. Szannjam azt jelenti önmérséklet, ellenőrzött vezetés vagy átvenni a hatalmat. A vad lovak összevissza száguldoznak, de ha felkészítjük, tréningezzük őket, meg tudjuk lovagolni őket és engedelmeskednek akaratunknak. Az első alkotóelem az ellenőrzött beszéd, amely szanszkritul vani szannjam. Ezt nem könnyű elérni, de a beszéd ellenőrzése nagyon magas intenzitású energiát vált ki. A vani szannjamból következik a vák sziddhi, a megvalósuló szavak ereje. Erőt közvetít annak az embernek a beszéde, akinek meg van ez a hatalma, mert generálja a saktit, tehát bármit is mondjon, az valóra válik. Az ilyen emberek mindig a legpozitívabban, legkedvezőbben, leghelyénvalóbb módon gondolkoznak, ezért mindig az igazat fogják mondani, mert a beszéd a tudatállapot kifejezésének egy eszköze.

A tudat nagyon különleges valami: elraktározott energia batyu és a gondolatok úgy sugároznak ki, mint az elektromágneses hullámok. Minden gondolat a környezetünkben van. Nem láthatjuk őket, úgy ahogy nem láthatjuk a rádió vagy más hullámokat sem, de egy megfelelő berendezés segítségével el tudjuk fogni azokat. A rádióval tudjuk fogni a rádióhullámokat. Ugyan ilyen módon, ha van valamiféle „gondolatadó-vevőnk” el tudjuk kapni gondolatainkat, és úgy hallgathatjuk azokat, mint egy rádiót. Mióta megszülettem, ismerem Swami Satyanandát. Sok más ember, akik szintén ismerik őt, hosszú ideje lehetnek a tanúi annak a ténynek, hogy soha az életben nem hallottunk egy negatív kijelentést sem tőle. Soha sem gondolkodik negatívan, mindig mosolyog, jó dolgokra gondolva. Soha sem hallottam tőle, hogy bármi rosszat is mondott volna valakire, még azokra sem, akik bántották. Hasonlítsuk ezt össze a saját életünkkel. Folyamatosan rosszat gondolunk más emberekről, számunkra nem lehetséges, hogy reakció-mentesek legyünk akár egy fél órára is a nap 24 órájából. A második alkotóelem a tudat ellenőrzése,a manasz szannjam. Ez azt jelenti, hogy legyünk képesek vezetni és irányítani mentális kifejezésmódunkat pozitívan, kreatívan és alkotó módon. Ez azt jelenti, hogy mindig legyünk éberek, és képesek legyünk visszavenni tudatunkat a tamaszikus tendenciák lefelé húzó erejéből, és a szattvikus felé irányítsuk. Amikor jön egy rossz gondolat, azonnal állítsuk meg és változtassuk meg úgy, hogy visszatérünk egy jó gondolathoz. Ez nagyon hasonlít a Brahma vicsara szádhana gyakorlatához, amely kiterjeszti szeretetünket és együttérzésünket, nem csak azokra, akiket szeretünk, hanem azokra is, akiket utálunk. Hasonló módon kell lennie egy képességnek, amely felismeri a tudat állapotát, amely a tamasz felé lefelé húz és egy erőnek, amely visszafordítja a szattva felé. A harmadik alkotóelem a karma szannjam, önuralom a cselekedetek felett. Ez magába foglalja bármilyen cselekedet irányítását, így ez a legpozitívabb és legteljesebb végeredményre vezet. A szannjam ezen három formája javasolt a jógában azért, hogy fenntartsuk a szattva, világosság, fény és bölcsesség tudatosságát. Ha már egyszer képesek vagyunk fenntartani a szattva állapotát, akkor minőségi változások történnek életünkben. A karma szannjamnak ez az a szintje, ahol belső képességeinket a szvadhjáján, az önmegértésen keresztül kell, hogy irányítsuk.

Személyes SWAN gyakorlat

Két gyakorlat van, amit végezhettek. Az egyik, hogy megváltoztatjátok meglévő hozzáállásotokat a dolgokhoz. Cselekedeteinket és hozzáállásunkat a dolgokhoz az életben erősségeink, gyengeségeink, céljaink és szükségleteink irányítják, amelyet mi SWAN elvnek nevezünk. S erősség (angolul: strength), W gyengeség (weakness), A célok (ambitions) és N (needs) szükségletek. Azt gondoljátok, megérhetjük magunkat azáltal, hogy kérdezgetjük: „Ki vagyok én?” Nem, ez nem helytálló kérdés. A válasz egyszerű: az vagyok, aki vagyok. Önelemzés, önmegfigyelés, önmegértés kezdi el összerakni életünk kirakójátékának darabkáit, és tanít meg különbséget tenni erősségek és gyengeségek, célok és szükségletek között. A szvádhjája mély megértését adja természetünknek, és hogy milyen tulajdonságok miatt reagálunk sajátságos módon. Néha a gyengeség olyan legyőző erejű, hogy nagyon alacsony az önbecsülésünk s a zavarodottság és kétségek belopóznak. Néha az erősségek úgy elárasztanak, hogy elbizakodottá, arrogánsakká és meggondolatlanokká válunk. Olyan sok dolog történhet mind a négy szinten, ennek megértését nevezzük szvadhjájának. A gyakorláshoz készítsd el saját erősségeid, gyengeségeid, céljaid és szükségleteid listáját. Először csak írd le és tedd el. Aztán a következő héten írj egy másikat és tedd el. Végezd ezt négy héten keresztül. Aztán vedd elő mind a négy lapot, tedd magad elé, és hasonlítsd össze. Látni fogod, hogy néhány tulajdonságot hozzáírtál, néhányat elhagytál, de néhány végig ott maradt. Először az ismétlődőkkel foglalkozz.

Aztán a legjobb tudásod szerint gyakorold azokat az erősségeidet, kerekedj felül a gyengeségeken, értsd meg céljaidat és törekedj arra, hogy megvalósítsd szükségleteidet. Személyes szinten ez a szvadhjája és karma szannjam gyakorlatod.

Interaktív mozi gyakorlat

A másik gyakorlat, amit végezhetsz az a kölcsönhatás szintjén van. Amikor este lefekszel, lásd magad, mintha egy moziban lennél onnantól kezdve, hogy reggel felkeltél addig, amíg este lefeküdtél. Tudatod szemével nézd végig összes aznapi teendőidet: mit ettél reggelire, hol ültél, kivel, mit beszéltél, mindent. Éld át újra minden egyes percét a napnak, és találni fogsz bizonyos helyzeteket, ahol észreveszed, hogy nem reagáltál megfelelő módon. Ezen a ponton állítsd meg egy kicsit a napi mozit. Gondolkozz öt percig: „Ha ugyanebbe a szituációba kerülnék, hogyan reagálnék, ha már tudnám azt, amit most tudok?” Aztán nyomd meg a lejátszás gombot és folytasd a mozit. Folyamatosan gyakorold ezt. Néhány esemény ismétlődni fog újra és újra addig, amíg tudatosságod hatókörébe nem kerül, és észre nem veszed: „Ez az, ahol hibáztam. Túl gyenge vagy túl agresszív vagyok. Itt nem vagyok képes kifejezni, amit szeretnék. Itt talán túl nyitott vagyok, és az emberek nem igazán figyelnek oda.” Egy idő után a külső körülményekre és a környezetednek adott válaszaid meg fogak változni. Ahogy megváltoznak, sokkal elégedettebb leszel, teljesebb és megelégedett önmagaddal, mert minden tőled telhetőt megteszel.

Úgy élni, mint egy emberi lény

Szankalpát, fogadalmat teszünk, hogy úgy élünk, mint egy emberi lény, és nem mint egy állat, ami csak reagál minden helyzetben. Tehát az első alkotóelem az élet minőségének növelésében az, hogy tudatában legyünk jelenlegi erőfeszítéseink jövőbeli sorsunkat határozzák meg. Önmagunk ismerete a szvádhjáján keresztül hozzájárul a szannjam minőségének növeléséhez életünkben. Ez befolyással van karmánkra, jelenlegi és jövőbeli életminőségünkre. A második alkotóelem életünk javításában az, hogy felismerjük, hogy mai környezetünkben a jógát az ászanával, pránájámával, pratjáhárával és dháranával kell kezdenünk, aztán térhetünk rá a jámákra és nijámákra és vihetjük át azokat életünkbe. A Bihar Yoga Bharatinál ezt a tudást adjuk át a tanulóknak. Azt mondjuk, hogy válasszanak egy jámát és egy nijámát, amelyet tökéletesíthetnek addig, amíg itt élnek. Néhányan megteszik, néhányan nem, de azok, akik megteszik, látják a változást az életükben, és egy sokkal mélyebb és őszintébb kapcsolatba kerülnek a jógával. A szannjam gyakorlásának harmadik alkotóeleme a beszéd, a gondolat és a cselekedetek fegyelmezése. Ez a három alapvető lépés egy mélyebb jógikus folyamatba visz minket, amely megérinti és megváltoztatja az életedet.

Forrás: Yoga magazin, 2005 június;
a Satyananda Yoga®/Bihar Yoga® tradíció nemzetközi magazinja;
www.biharyoga.net

Ez is érdekelhet...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A jóga szerepe az életminőség javításában

| Satyananda Yoga
0