A jóga nem sport


Jógamájá Dévi Dászi

Jógamájá Dévi Dászi

Szabó Szilvia at Inbound Jóga
1998-ban találkozott a jógával, azóta gyakorolja. Közel 10 évig gyakorolt harcművészetet is, pár éve pedig indiai klasszikus táncokkal kezdett foglalkozni.
Tanulmányokat folytatott tanári, sportedzői, jógaoktatói, budo, AMM terápia, és hindu teológia szakokon.
2006-ban Indiába utazott tanulmányútra, ami meghatározta élete további alakulását. Azóta évente több hónapot Indiában tölt.
2012-ben Mestere tanítványának fogadta, és az autentikus hindu kultúra továbbörökítését kapta feladatul.

http://inboundjoga.hu/
http://jogatradicio.hu/
Jógamájá Dévi Dászi

Latest posts by Jógamájá Dévi Dászi (see all)

Inbound jóga » Filozófia » A jóga nem sport

A jóga nem sport

A Jóga-szutra, valamint Coubertinnek, a modern olimpia létrehozójának az olimpiával kapcsolatos filozófiája az egyetemes értékrenden alapul. Talán ezért gondolják sokan, hogy a jóga is a sport része, s versenyeket is lehetne rendezni belőle.

A jóga valódi szakemberei és hívei rendszeresen tiltakoznak ez ellen. Nem azért, mert a sporttörténet sajnos több olyan esetet is ismer, amely a rivalizálás, a szteroidok, a manipulált mérkőzések vagy a csalások miatt szomorú véget ért. Hanem azért, mert a jóga sokkal több, mint sport. A jógafilozófia szerint a jóga egészen másról szól, mint a versenyről.

A jóga nem sport

A jóga nyugati elterjedését elsősorban Szvámi Vivekánandának köszönheti, sikerét viszont annak a belső tartalomnak, amely a lényegét adja. Vivekánanda volt az, aki az 1980-as években, népszerűvé tette Amerikában, és onnét kiindulva az egész világon elterjedt. Sajnos a modern ember ennek az ősi tudománynak gyakran csak a fizikai, gyakorlati részét vette át és értette meg. Ezért kell minden alkalmat megragadni, és beszélni az ősi tudás jelentőségéről, hogy a jóga valódi értéke ne vesszen el.

Jóga, mint olimpiai sport?

Ma már szinte megszámlálhatatlan jógafajtát művelnek a gyakorlók, s ez bizony nem előnyére szolgál. Hiszen az eredeti változatai nem azt hagyományozták ránk. Természetesen van több típusa – a gyakorló céljaitól és megértésének mélységétől függ, melyiket választja.

Annak érdekében, hogy a jóga olimpiai sportág legyen, 75 ország olimpiai bizottságának a szavazatára van szükség. Jelenleg több mint 30 országban rendeznek jóga versenyeket.

Érdekes módon a Nemzetközi Jóga Szövetséggel egyetértésben az indiai Olimpiai Bizottság is elismerte a jógát, mint sportot. India évente ad otthont az Országos Jóga Bajnokságnak is, amely hat kategóriát foglal magába, kezdve az ászanáktól, a művészi jógán keresztül a ritmikus jógáig. Ugyanakkor meglepődve tapasztalták, hogy indiai jógik még soha nem voltak itt bajnokok, csak nyugati versenyzők. Vajon megértették ennek az üzenetét?

Sport és jóga

A jóga nem csak sport, de lehet az is, ha úgy tekintjük, mint egy speciális mozgásformát. Az elsődleges különbség a sport és a jóga között az, hogy a jóga nem az erőteljes izommozgást tekinti céljának. A jóga fizikai, szellemi és lelki gyakorlat, egyfajta önfegyelmen alapuló külső és belső fejlődés. Ez utóbbit mindig ki kell hangsúlyozni. Mert bár a jóga az egészségmegőrzés eszköze is, magasabb rendű célja, a belső harmónia kialakítása és megőrzése. Spirituális tudás és megvalósítás – a jógafilozófia szerint inkább holisztikus életmód.

Sport és jóga – ezzel a címmel jelent meg a nagy jógamester, Selvarajan Yesudian híres könyve, s azóta ez beivódott a köztudatba. Yesudian több évet is töltött Magyarországon. Írása „tankönyv” és sikerkönyv lett, 3 hónap alatt elfogyott az első kiadás ötezer példánya, s két év alatt kilencszer kellett újra nyomtatni.

Ha megnézzük, honnan származik a sport kifejezés, azt tapasztaljuk, hogy eredete a francia „desporter”, melynek jelentése: mulatságoknak élő. Az angolban a 15. század közepétől van jelen, itt is „szórakozás, időtöltés” értelemben. Nem zárt helyen, hanem kint a természetben eltöltött játékra, mozgásra értették. E kifejezés még a 16. században sem kapcsolódott össze a verseny vagy a díjért való küzdelem görög megfelelőjével.

Jógafilozófia a versenyszellemről

A tradicionális jóga hívei aggodalommal figyelik, hogy a jóga értékei Nyugaton egyre inkább háttérbe szorulnak. A Jóga Bajnokságon a versenyzőnek három percenként kötelező testhelyzeteket kell felvennie, melynek célja, hogy megmutassa a tökéletes erőt, egyensúlyt és a rugalmasságot. A bírók emellett értékelik az időzítést és a légzést is.

A jóga alapja az erőszakmentesség (ahimsza) is, ami tágabb értelemben a környezetünkben élők segítését is magába foglalja. Ez pedig gyökeresen ellentétes a versenyszellemmel, ahol a rivális legyőzése a cél.

A jóga nem arra ösztönzi követőjét, hogy kerekedjen felül a másikon, és saját ideiglenes testi győzelmében tetszelegjen. Inkább arra, hogy ha egészséges marad, és önmagát segíti egy pozitív tudatállapot kialakításában, azzal környezetének is hasznára lehet.

A verseny eleve stresszes környezetet és izgalmakkal, belső feszültséggel szennyezett napokat okoz, ami teljesen ellentétes a jóga törekvéseivel. Nem véletlen, hogy a sportolók közül is sokan jógáznak, épp a stresszoldás miatt.

Narendra Modi, a Nemzetközi Jóganap megálmodója így fogalmazta meg a jóga küldetését: A jóga India ősi, 5000 éves hagyományának felbecsülhetetlen értékű ajándéka. Célja, hogy az ember felfedezze az egység érzését önmagával, a világgal és a természettel.

A sport fekete krónikája

Nem a sorozatos nézőtéri botrányok, a garázda szurkolók a sport legsúlyosabb problémái. Bár nem is olyan régen volt a hírhedt brüsszeli eset, ahol a „focirajongók” összetűzése 39 halálos áldozatot és 600 sebesültet eredményezett. Ma a játék tisztaságára törekvőknek szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy dopping hatására jobb eredményt elérő társuk kiszoríthatja őket a rengeteg munkával, lemondással kiérdemelt helyről.

Cikkek foglalkoznak azzal, hogy óriási pénzek mozogtak a háttérben, és megvették a tavalyi, riói és a következő, 2020-as tokiói olimpia rendezési jogát. Már nem is csodálkozunk, ha az orosz dopping botrány kapcsán olyanról olvasunk, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség első emberének több mint egymillió eurót adtak: ez volt hallgatása ára, amikor meghamisították az ellenőrző vizsgálatok eredményeit.

De még nem vagyunk annyira cinikusak, igenis felkapjuk a fejünket régen és most is, ha egy sportolót támadás ér. 1993-ban Szeles Mónikának, a vajdasági magyar teniszcsillagnak abba kellett hagynia a sportot, miután egy Steffi Graf-rajongó néző a teniszpályán hátba szúrta. Az 1994-es téli olimpia előtt Nancy Kerrigan műkorcsolyázót, riválisa, Tonya Harding kérésére valaki megtámadta, és súlyosan megsebesítette.

Egy hajszál választotta el attól, hogy örökre megnyomorodjon. Harding beismerte tettét, azzal indokolta, hogy annyira vágyott a győzelemre… Pénzbüntetés mellett örökre kitiltották a versenyekről. Régen volt? Nos, ez év elején egy 14 éves hokist vertek agyon saját társai, az egyik orosz jégkorongcsapat tagjai az öltözőben. Az ok: idősebb társai féltékenyek voltak tehetségére…

Miért kellene a jógát az olimpiára bevinni? – teszik fel sokan a kérdést más okok miatt is. Hiszen – érvelnek –, amit ma a sportban látsz, az a szteroidok használata, a rendszeres doppingbotrányok és a megbundázott mérkőzések világa is. Néhány éve a Sportfogadás honlapján megjelent egy nagyon elgondolkoztató cikk „Sound” aláírással: Bunda a sportfogadásban. Mindenkinek érdemes elolvasnia, aki jobban akar tájékozódni a modern sport terén.

Éppen úgy, mint Bede Márton cikkét, aki komoly tanulmányt írt ezzel a címmel: A riói olimpia után más szemmel kell néznünk a sportra és a doppingra. 2016-ban Richard McLaren kanadai sportjogász jelentése többek között ezt tartalmazta: A jelenlegi doppingellenes küzdelem megbukott. (…) A jelenlegi rendszer csak arra jó, hogy a legpofátlanabb csalásokat és a legbénább csalókat kiszűrje.

A nyugati befolyás nem tesz jót a jógának, mert felhígítja és elértékteleníti, a konzumtársadalom egy árucikkévé degradálja. Egy stressz-mentes környezetben a jóga nagyon sokat ad a komoly gyakorlónak, de elhatárolódik a verseny törtető izgalmától.

 
Kategória: Filozófia
 

Ez is érdekelhet...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A jóga nem sport

| Jógamájá Dévi Dászi
0